„Külföldi jó példák megismerése a közösségfejlesztés, a kulturális esélyegyenlőség, kulturális intézmények közösségi alapú (társadalmasított) működtetése” – e témában vehettem részt tanulmányúton a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás program keretében augusztus végén. Számos helyszínt barangoltunk be Alsóőrben, Bécsben és Dunaszerdahelyen, kulturális intézmények, szervezetek dolgozóival (könyvtár, művelődési központ, könyvtár), önkormányzati kulturális munkatársakkal, civil szervezetek vezetőivel.
A nemzetközi program első napján, Alsóőrön (Unterwar) meglátogattunk egy aktív magyar közösség által működetett könyvtárat és közösségi teret, a Magyar Média és Információs Központot (UMIZ-t). Az 1973 óta működő intézmény kiemelt szerepet játszik a magyar közösség életében, a magyar identitás megőrzésében. Nagyon fontos számukra a magyar kultúrkör, nyelvjárás, irodalom, hagyományok ápolása. Ennek érdekében számos közösségi programot szerveznek, mint megemlékezés magyar írókról, költőkről, évfordulókról, nemzeti ünnepekről, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, és kiállítások. Az intézmény megtekintése után egy különleges Tájházba, az Otthon Múzeumba vitt az utunk, ahol Ernő bácsi vette át a vezetésünket. Ő igazi közösségi ember, 86 éves. Hatalmas lelkesedéssel, szívvel- lélekkel mesélt a közel 4 000 db kiállítási tárgyról. A második nap első állomása a Bécsi Városi Könyvtár (Hauptbücherei Wien) volt. A könyvtár épülete már az elhelyezkedésével is meghatározó, hiszen két főút között található, hajó alakú modern épület közvetlenül egy metróállomásnál. Az egész könyvtár működését áthatja ez a közösségi szemlélet. A könyvtári állomány látogatóbarát módon lett kialakítva. Különböző színeket alkalmaznak, hogy a különböző tematikájú könyveket elkülönítsék, mely nagyon könnyen értelmezhető. A könyvek chippel azonosíthatók, beolvashatók, így a könyvtár látogatói terminálok segítségével saját maguk is regisztrálhatják a kölcsönzésre szánt könyveket. Hatalmas CD/DVD kínálattal is rendelkeznek, szintén tematikus megbontással. A fiatalok körében egyre nagyobb az igény az online letölthető anyagok kölcsönzésére.
Fantasztikus volt látni, hogy milyen, természetes fénnyel megvilágított, a tágas, ízlésesen berendezett terek, külön tematikus szobák (informatika, zenehallgatás, foglalkoztató) állnak a látogatók rendelkezésére. Lehetőség van programokon, rendezvényeken részt venni. Az épület teteje nyáron rooftop teraszként üzemel, napközben kávézó, este pedig mozifilmeket vetítenek. Következő állomásunk helyszíne egy közösségi tér volt, a Brünnenpassage, mely Európa leghosszabb piacának közepén található, ahol különböző nemzetiségű emberek árulják a portékáikat. A művészeti, kulturális központ évente több mint 400 rendezvényt szervez, melyek között vannak heti rendszerességgel megrendezett tánc – és kóruspróbák, de kiállítások, koncertek, közösségi programok is színesítik a nemzetközi szemléletű tér kínálatát. A Brünnepassage a művészetet használja arra, hogy a különböző nemzetiségű, kultúrájú emberek találkozhassanak. Programjaikat ingyenesen biztosítják a résztvevők számára.
Délután a Bécsi Zsidó Múzeumba (Jüdisches Museum) látogattunk. Az egész délutánt kitöltő, tartalmas programon nem a múzeum gyűjteményi anyagát, hanem a szemléletét ismerhettük meg a vezetőnk által, aki kiemelte, hogy nem egy holokauszt múzeumban vagyunk, hanem a zsidóság kultúráját, történetét, emberi aspektusait központba állító emlékhelyen. Egy olyan intézményben, amely állandó és időszaki kiállításokkal, műtárgyakkal, személyes tárgyakkal, fotókkal, híres és egyszerű zsidó emberek élettörténetén keresztül ismerteti meg e nép történelmét.
Harmadik napon a Bécsi Iparművészeti Múzeumban (MAK) megismertük az időszaki ás állandó kiállításokat és a múzeum közösségi szemléletét. Vezetőnk kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a családi és gyermekprogramokra, családi napokat szerveznek, tematikus workshopokat tartanak, tárlatvezetéseket szerveznek, ahol fel is dolgozzák a megtekintett kiállítások témáját, feladatlapok, tesztek, tárgykereső játékok segítségével. A beszélgetés után lehetőségünk volt az állandó és az időszakos kiállításokat is megtekinteni.
A Kindermusem volt a következő állomásunk Bécs központjában, a Múzeum negyedben.
A négy részből álló múzeumban egy interaktív játszószoba található, ahol a kicsik játszhatnak, ismerkedhetnek anyagokkal, formákkal, színekkel. A stúdiószobában festhetnek, alkothatnak a szülőkkel együtt, különböző eljárásokat próbálhatnak ki. A multimédiás teremben pedig filmet készíthetnek, igazán komoly technikai háttérrel, interaktív módon, közösen, megtanulva az együttműködést és az animációs film készítés alapjait. A negyedik tér a több termet felölelő kiállítási terület, ami szintén interaktív. Jelen kiállítás témája a migráció volt. Számos rendezvényt, workshopot, programot akár közös főzést szerveznek csoportoknak, óvodásoknak, iskolásoknak.
A negyedik, egyben utolsó napunkon Dunaszerdahelyre mentünk, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet programjait, átfogó, értékgyűjtő tevékenységét ismertük meg.
A tanulmányút nagyon értékes volt számomra. Látni, hogy milyen erős is tud lenni a közösségi szemlélet, a mások elfogadására irányuló, együttműködésen alapuló programok szervezése, a találkozások és a művészet és kultúra ereje.
Nagyon jó volt látni, hogy mi mint kicsi vidéki múzeum hasonló szemlélettel működünk, mint más nagy és komoly költségvetéssel működő múzeumok. Gondolok itt a közösségi programok, rendezvények szervezésére, az időszaki kiállítások megvalósítására és a múzeumpedagógiai eszköztárra. Nálunk is megtalálhatóak a tárgykereső játékok, az állandó kiállítások anyagát feldolgozó tesztek, kirakók, interaktív játékok.
Nagyon tetszett a Brünnenpassage, mint művészeti közösségi tér alapgondolata, miszerint a művészethez és a kultúrához való hozzáférés emberi jog. A művészet lehetőséget ad az embereknek, hogy meghatározzák identitásukat, és teljes mértékben kifejezzék magukat.
Oszkai Réka
