Húsvét ételek: tojás, sonka, kalács
Húsvét elhagyhatatlan ételei a tojás, a sonka és a kalács. De mit is jelentenek, és hogyan készíthetjük el őket? Azt gondolnánk, hogy a főt tojást nem lehet elrontani. Azért nem árt, ha végigvesszük a lépéseket, hogy gondtalanul élvezhessük az ünnepi asztal étkeit.
Nézzük először a tojást.
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető: a születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
Azon túl, hogy a tojás könnyedén növeli a napi fehérje adagot, az egészségre is jó hatással van: tele van aminosavakkal, antioxidánsokkal és vassal. Fellendül tőle az immunrendszer, javul a koleszterin szint, csökken a szívinfarktus esélye. Már egy tojás tartalmazza a napi B2-vitamin (más néven riboflavin) szükségletünk 15%-át. Ez csak egy a B-vitaminok közül, melyek mind segítenek abban, hogy a bevitt táplálékból valódi üzemanyag váljon, ami biztosítja a mozgáshoz szükséges energiát. Nem véletlenül tartozik a tojás a legjobb alakformáló életek közé. Szebb lesz tőle a bőr és a haj, és a látásra is jótékony hatása van.
A tojást nagyon könnyen túl lehet főzni, vagy ha nincs elég ideig a forrásban lévő vízben, akkor az ellenkezője is megeshet, vagyis, hogy nem fő meg.
Főtt tojás elkészítése:
Hozzávalók:
tojás
víz
Elkészítés ideje: Tíz perc. Elkészítés menete: Tegyük egy lábasba a tojásokat, és engedjünk rájuk hideg vizet. Annyi vízre van szükség, ami pont ellepi őket, nem kevesebbre és nem is többre, ellenkező esetben vagy nem főnek meg, vagy a tojások veszítenek ízükből. Tegyük fel főni őket, és akkor kezdjünk a főzési idő számításába, mikor a víz forrni kezd. Ha kemény tojást szeretnél, akkor tíz percre lesz szükséged, más esetben viszont ennél kevesebbre.
Lágy tojás A lágy tojásnak mindössze három percre van szüksége, ekkor a sárgája még folyós marad, de a fehérje picit megkeményedik. Ha ezt két-három perccel tovább húzod, akkor a fehérje már a kemény tojáséhoz hasonló lesz, és a sárgája sem fog annyira folyni, inkább kocsonyás állagúvá válik.
Térjünk át a sonkára.
A sonka a bárányt jelképezi, ami Jézus szimbóluma. Krisztus Isten báránya, hiszen az emberiség megváltásáért érkezett a földre és halt meg.
Húsvéti sonka tippek
A jó minőségű húsvéti sonka kiválasztása gondos körültekintést igényel, egy rossz sonka könnyen tönkreteheti az ünnepi asztal szépségét. Húsvéti sonkánkat minden esetben onnan szerezzük be, ahonnan egyébként is szoktunk húst, húskészítményeket vásárolni, olyan helyről, ami már bevált előtte, és megbízunk benne. Legyen szó akár hentes üzletről, akár szupermarketről. Ne vásároljunk olyan sonkát, amiről nem tudjuk, honnan származik, pusztán azért, mert olcsóbb áron kínálják! Mindig vizsgáljuk meg alaposan a sonkákat, mielőtt vásárlásra adjuk fejünket! A jó minőségű füstölt sonka jellemzője, hogy pácérett. Ez azt jelenti, hogyha megvágjuk, akkor belseje bordó, sötétrózsaszín színű, külső része a füstöléstől függően barnás, íze kellemesen sós. Jellegzetesen füstölt színű, ízű és illatú. Tapintásra ne legyen puha, ne engedjen levet nyomás nélkül, de figyeljünk arra is, hogy a túl kemény, beszáradt sonka sem jó választás! A felvágatlan sonkáról kívülről nem állapítható meg, hogy az hagyományosan érlelt, vagy gyorspácolt, főtt termék-e. Felvágás után már látható, hogy a hagyományos nyers sonka jellemzően sötétvörös, a gyorspácolt termék viszont sokkal világosabb. Ha a sonkát könnyen össze lehet nyomni, valószínűleg túl sok páclével készült. Nézzük meg alaposan a termék címkéjét! A címke feltűnteti a sonka alapanyagát, vagyis azt, hogy a termék milyen állatból készült. Utal a feldolgozott testtájra (comb, lapocka), valamint megmutatja a sonka hústartalmát. Utóbbira nagyon figyeljünk oda, mert hústartalom szempontjából hazánkban nagy eltérések lehetnek a különböző sonkák között! Találkozhatunk „gazdag”, 85% feletti sertéshús tartalmú sonkával, de van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50%-ot sem éri el. A címkének ezen kívül tartalmaznia kell az előkészítés módját (darabolt vagy kötözött), fel kell tüntetni a hőkezelés módját (nyers vagy főtt), a pácolás és a füstölés módját, valamint nyers sonkák esetén azt, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, illetve sütve fogyasztható. Célszerű kerülni az olyan termékeket, melynek összetevői között sok, a füstölt sonka gyártásához egyébiránt szükségtelen, adalékanyag szerepel.
És végül a kalács
A kenyér jelképe, ez Jézus testének a szimbóluma.
A zsidó hagyomány, a kovásztalan kenyér ünnepe és annak nyitó vacsoraszertartása kapcsolódik a húsvéti szokásokhoz. Jézus utolsó vacsorájának valójában a széder este a megfelelője, amelynek központi étele a pászka (a kovásztalan kenyér). Krisztus tanítványaival kenyeret és bort eszik, ezek az ő testét és vérét, elfogyasztásuk pedig az Új Szövetség létrejöttét jelképezik. Annak, hogy ilyenkor a kenyér egy luxusváltozatát készítik, történeti okai vannak. A kalácssütés szokása olyan időkből származik, amikor a böjt alatt tilos volt a tej és a tojás fogyasztása is, így amikor a tilalom véget ért, örömmel gazdagították és avatták ünnepivé ezekkel az alapanyagokkal a hétköznapi kenyeret.
Számtalan kalács létezik. Elkészítése és alapanyaga szerint ki így, ki úgy csinálja. Mi most a legelterjedtebb foszlós fonott kalács receptjét írjuk le.
Hozzávalók:
-50 dkg liszt + 1-2 ek a tészta kidolgozásához
-2 dkg friss élesztő
-1 db nagy tojás (vagy 2 db kicsi)
-1 tk hideg víz
-2 dl tej
-8 dkg cukor
-1,5 tk só
-7-8 dkg puha vaj
-1 ek jégcukor a díszítéshez
Elkészítése:
A tejet meglangyosítjuk, 1 mokkáskanál cukrot kiszedünk a kimért mennyiségből, a tejből 1 dl-t tálba öntünk, és elkeverjük benne a cukrot. Az élesztőt is belemorzsoljuk.
Amíg felfut, a lisztet mély tálba szitáljuk, hozzáadjuk a maradék cukrot és a sót. A tojást kissé felverjük, nagyjából az 1/3-át félretesszük. A vajat egészen apró kockákra vagdossuk.
Amikor az élesztő felfutott, elővesszük a háztartási robotgépet a dagasztóbetéttel. Először a lisztes keveréket kezdjük el keverni, majd folyamatos keverés mellett először a felfutott élesztőt, aztán a maradék tejet adagoljuk hozzá, majd nagyjából 4-5 percnyi dagasztást követően a puha vajkockákat is. Alaposan kidagasztjuk. (Ez legalább 10 percet vesz igénybe, de akkor lesz tökéletes a tészta, ha már elválik az edény falától.) Letakarva 1 órán át meleg helyen kelesztjük.
Ha megkelt, némi lisztet szórunk a gyúródeszkára, majd jó alaposan átgyúrjuk a tésztát, hogy a levegőbuborékok nagy része távozni tudjon. Nagyobb gombóccá formáljuk a tésztát, és konyharuhával ismét letakarva 10-15 percet hagyjuk állni. Ha ismét megnőtt, a tésztát 3 részre vágjuk. Mindegyikből nagyjából 35-40 cm hosszú rudat sodrunk, és a tésztarudakat lazán copfba fonjuk. (Fontos, hogy ne legyen túlságosan szoros, mert így fog szépen megnőni) A már kész kalácsot újabb 45 percen át pihentetjük letakarva. A félretett tojáshoz 1 teáskanál hideg vizet adunk, villával kissé felverjük,majd ecsettel szépen megkenjük vele a kalácsot, végül megszórjuk a jégcukorral. A sütőbe tesszük, amit csak akkor kapcsolunk 175 fokra, amikor a kalács már bent van – így szépen sül. Nagyjából 25-30 perc alatt aranyszínűre sütjük. Rácson hagyjuk hűlni.
