A minap akadt meg a szemem egy Pilinszky idézeten: „A jótettek javarészt titokban születnek. Semmiféle műszer nem jelzi őket, semmiféle statisztikai apparátus nem készít róluk táblázatot. De jelenlétük annál valóságosabb. A jótetteknek elenyésző az írott történelme. Ha azonban megszűnnének egyszer cselekvően részt venni a földi életben, ez éppoly súlyos és elviselhetetlen csapás lenne, mintha glóbusunk egyik pillanatról a másikra elveszítené légkörét.” Aztán álljon itt egy másik idézet is, a Szentírásból. Jézus mondja a következőket a képmutatókról: „Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Mt.6, 1-4.)
Ilyenkor, karácsony táján a jótékonykodás, az adományok gyűjtése és kiosztása a csúcspontjára hág. Ezzel nincs is baj, de mégis gondoljuk át a krisztusi szavakat. Régebben is, és most is az volt a határozott véleményem, hogy egy politikai szereplőnek is meg kell fogadnia a tanácsot: „Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik…”.
Az életünk attól lesz boldog, ha segíthetünk másoknak, és ezt sokféleképpen lehet, és sokféle módon meg is kell tenni. Meleg ruhát, tűzifát, ételt adni a rászorulóknak, pénzbeli segélyt azoknak, akiknek az élete valamilyen tragédia miatt válságba jutott, ez dicséretes dolog, és valóban ez biztosítja azt a levegőt, a glóbusunk légkörét, ami nélkül megfulladnánk. Hozzáteszem: éppoly természetes is, hogy megtesszük, hogy megteszi minden jóérzésű, mondhatnám: „normális” ember, mint ahogy levegőt veszünk.
Egy politikai szereplőnek, egy vezetőnek mindezek mellett más feladatai is vannak. Elsősorban, hogy a gondjaira bízott közösség tagjai lehetőséget kapjanak a boldogulásra.
Ez a gondolat irányítja tetteimet, ennek próbálok megfelelni.
Polgármesterként – így év vége felé közeledve – kötelességem értékelni a magunk mögött hagyott esztendőt.
2017 a nagy változások előszelét hozta. Bár jól tudjuk mindannyian, hogy az egyéni emberi boldogság nem pusztán a pénztől és az anyagi javaktól függ, de a település vezetésének, ahhoz, hogy erős várost építsen elégedett polgárokkal, nagy hangsúllyal kell foglalkoznia a minél több anyagi, pályázati forrás megszerzésével. Fáradtságos és hosszú munka volt ez.
A mindennapos ügyek, hirtelen felmerülő és sürgősen megoldandó problémák mellett a pályázati munka az Önkormányzatunk sok energiáját lefoglalta. De érdemes volt!
Alaposan átgondolt, a város valódi hasznát szolgáló pályázatokat sikerült benyújtani, és túlnyomó többségüket meg is nyertük. Nagyon sok fórumon elhangzott, megjelent már a nyertes pályázataink listája, és az a hatalmas összeg, ami támogatásként rendelkezésre áll. Ennek köszönhetően elindul Sümeg újjászületése, és nemcsak az épületek tekintetében, hanem a munkahelyek, a sümegi emberek életlehetőségeinek tekintetében is. És ez a lényeg! Meggyőződésem, hogy az ipari parkunk fejlesztése, melynek nyomán munkahelyek jönnek létre, sokkal többet ér, mint ezer négyzetméter díszburkolat a főtéren! Megkockáztatom, ezer négyzetméter díszburkolatnál az Afrikárium is nagyobb hasznot jelent, főleg azzal együtt, hogy két munkahelyet hoztunk létre a fantasztikus látványossággal együtt.
Néhány hét múlva átadhatjuk a tanuszodát, néhány hónap múlva elkezdődhet a kézilabda csarnok építése, és a tavasz nemcsak a gesztenyefák lomjait robbantja fel a gyönyörű virágokkal, hanem a város robbanásszerű fejlesztését is magával hozza.
Van már főiskolánk, fiataljaink egyre több lehetőséget kapnak arra, hogy Sümegen maradjanak, maradhassanak, 90%-os kedvezménnyel kapható építési telkeink is szépen fogynak, élni kezdett a város! És ez még csak a kezdet!
Jövő ilyenkor, ha a Jóisten engedi, beszámolhatok a lap hasábjain a 2018-ban megvalósult fejlesztésekről, többek közt a sportcsarnokról, a körforgalomról, arról, hogy a három háziorvosi körzet három orvossal újra kiválóan működik, és még sok-sok olyan dologról, aminek együtt örülhetünk mindannyian, együtt örülhet minden sümegi!
Természetesen jól tudom, hogy ez nem lesz elég ahhoz, hogy mindenki megtalálja a boldogságot. Ehhez a bölcsek szerint az kell, hogy mindenki megtalálja azt az életében, hogy szeretettel és önzetlenül tudjon másokért élni! Én ezt az áldást kérem mindenkinek, minden sümegi honfitársamnak! Áldott, szeretetteljes karácsonyt és békés, boldog új esztendőt!
Végh László polgármester
