Kisfaludy Károly munkásságáról emlékezünk meg a Magyar Költészet Napja tiszteletére. Kisfaludy Sándor legifjabb testvére, Károly, költő, drámaíró, festő, a reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója volt.
A Kisfaludy Emlékház vitrinszekrényében található “Auróra” egy szépirodalmi évkönyv, ami teljesen Kisfaludy “találmánya”, és amely jelzésértékkel bíróan Pest irodalmi központiságát hivatott hirdetni. E zsebkönyv révén vált a költő a fiatal irodalom vezérévé, a Pesten megszerveződött irodalmi központ legfőbb tekintélyévé, aki Kazinczy kezéből átvette az irányítást. A könyvet 1821-ben indította el, kiadását Trattnernál, a Tudományos Gyűjtemény kiadójánál határozták el, de a tőkét többen adták össze, elsősorban Kisfaludy Sándor és Kultsár István, a lapszerkesztő. Az Aurora első kötete még az év végén megjelent, 1822. évi dátummal, mely nemcsak anyagi bázisát tekintve, hanem tartalmában is újat hozott. A szerkesztésben szigorúbban érvényesültek meghatározott szempontok, úgy, ahogy azt addig a magyar folyóiratokban nem tapasztalhattuk. A nehézkes régebbi írók – Kis János, Döbrentei – fokozatosan kiszorultak. A hangot egyre inkább a fiatal nemzedék adta meg.
Az Aurora tudatosan csak szépirodalmi írásokat tartalmaz. Az első két kötetében még a kor legismertebb íróinak művei szerepelnek, mintegy összefoglaló képet nyújtva a korszak irodalmáról. Kisfaludy azonban már az Aurora felhívásában meghirdette elképzeléseit, hogy az almanachba bekerülő írások tárgyának „mind eredeti magyar elmeszüleményeknek” kell lenniük. Két elv határozta meg az Aurora arculatát: az eredetiség és a nemzeti jellegű művészet igénye. Nemzeti jellegét erősítette, hogy a kötetekben szereplő képek magyar vonatkozásokkal rendelkeznek, ellentétben a korábbi kiadványával. A zsebkönyv nagy sikert aratott mind az írók, mind az olvasók körében, olyannyira, hogy a pályakezdő írók Kisfaludyhoz fordultak, aki jó érzékkel ismerte fel s kötötte magához az új tehetségeket, mint például Czuczort, Vörösmartyt. Segítségükkel 1823-tól kezdve mind határozottabban érvényesíthette ízlését s elveit a szerkesztésben: a klasszicista és szentimentális irányt kiszorította, s tág teret adott a nemzeti romantika képviselőinek.
Az Aurora külalakjában is tetszetős. Könnyen kézbe fogható, kisméretű kötet, melyet aranyozott szélű préselt velúrpapírral, gondos nyomdai szedéssel, rézmetszetekkel és zenemelléklettel láttak el. Minden év almanachját általában egy képi allegória vagy egy élő személyt ábrázoló portré nyitotta meg.
Az évek folyamán az Aurora lapjain több olyan neves író és költő művei jelentek meg, mint Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc stb. Fontos megemlíteni, hogy ebben a sorozatban publikálhattak a női írók – pl.: Szemere Pálné, Dukai Takách Judit.. – is.
Kis János így énekel az évkönyvet útjára indító versében Aurorához: “Menj! jó szerentse mindenütt vezessen, Előtted éj’ s felhők oszoljanak, Pirultod szebb virradást fénylessen…” Az éjt, és felhőt oszlató “Auróra” tíz éven át szebb virradás pirkadati fényével világít a magyar irodalmi életbe.
Kisfaludy Sándor Emlékház, Torma Kinga
