Újra a régi helyén a „Vasúti” Szűzanya


 

A Fájdalmas Szűzanya búcsúja idén két napos eseménysorozatot jelentett. Az első napon vonattal érkezett közel hétszáz zarándok a sümegi állomásra, hogy részt vegyenek a programokon. 

Hét évtized után visszakerült a sümegi vasútállomás felvételi épületének falára a város kegyhelyének szobrát ábrázoló Fájdalmas Szűzanya dombormű.  

A hétvégi búcsú kísérőeseményén P. Barsi Balázs, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom igazgatója megáldotta a kommunista diktatúra elől megmentett alkotást. A domborművet Mindszenty József bíboros 1948-ban megszentelte, de az ötvenes évek elején azt eltávolították és a kibontakozó vörös terror pusztítása elől hosszú évtizedekre elrejtették. A relief eltávolításának és elrejtésének körülményei nem ismertek, csak annyi bizonyos, hogy a hosszú ideig pincében rejtegetett és a nyolcvanas évek végén előkerülő művet 1991-ben a ferences kegytemplom fogadta be. Ekkor helyezték az ábrázolást a templom oldalsó bejárata közelébe. A kegytemplom vezetése nemrégiben felajánlotta, hogy az alkotást visszaadja a vasúttársaságnak annak érdekében, hogy az visszakerülhessen eredeti helyére, a sümegi állomás felvételi épületének homlokzatára.

A minden évben megtartott Fájdalmas Szűzanya főünnepre idén a Misszió Tours szervezésében különvonattal érkeztek a zarándokok. A szervezett zarándoklat felidézte az ún. „filléres” vonat emlékét is, hiszen a búcsúra utoljára 1948-ban érkeztek különjárattal a hívők.

A vasútállomásra érkezőket P. Reisz Pál ferences atya köszöntötte. Az alkotás visszahelyezése alkalmából Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet.

A vasúttársaság vezetője kiemelte, hogy kommunista diktatúra „változatos módszerekkel irtott mindent, amit ez az ország alkotott és őrzött: hagyományt, hitet, nemzeti vagyont, így a vasutat is.” „A több évtizedes pusztítás nyomait még ma is viselő vasút újra fejlődik, halad a korszerűsítés útján és építkezik az újra felfedezett értékek mentén. A vasútnak egyszerre kell megfelelnie a modern kor követelményeinek és felszámolni a fél évszázados elhanyagoltság jeleit, kijavítani az elszenvedett károkat. Az emberfeletti munkában reményt ad, hogy a dombormű ma újra eredeti helyén fogadja a településre vonattal érkezőket.” – tette hozzá a MÁV elnöke.

A vasúttársaság vezetője köszönetét fejezte ki azoknak a jóakaratú embereknek, akik bátran kockázatot vállaltak a dombormű megmentésével, és köszönetet mondott a ferences szerzetesi közösségnek azért, hogy a rendszerváltást követően befogadták és megőrizték az alkotást.

A domborművet P. Barsi Balázs, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom igazgatója áldotta meg a 650 fős zarándokcsoport jelenlétében. 

A program folytatásaként a zarándokok és helybéli jelenlévők bandériumos felvezetéssel, fúvós zenekaros kísérettel, énekelve indultak a szentmise helyszínére, a kegytemplom előtti térre. 

A várból – a hagyományt őrizve – 13 ágyúlövéssel jelezték Sümeg minden népének, hogy megérkezett a püspök a városba.

A zarándokok ezt követően részt vettek Székely János szombathelyi megyéspüspök által celebrált szabadtéri szentmisén. Székely János szombathelyi megyéspüspök szentbeszédében hangsúlyozta, a mai ünnepnek a középpontja Krisztus keresztje. Mellette áll Mária, aki részt vállal belőle, egy lesz vele. A kereszt titkát ünnepeljük, ahol Isten szeretete kiáradt a világra. Arra születünk, hogy megtanuljunk szeretni és az életünket odaadjuk. Egy legendát ismertetett ezután Székely János püspök  – három fáról, akiknek különleges álmuk volt. Nem is csak arra van szükségünk, hogy lássuk életünk célját, hanem, hogy éljük is, és hirdessük- folytatta tanításait, s emelte ki a legfontosabbat: ahhoz, hogy a magyar egyház megújuljon, mindenkire szükség van. 

Másnap, vasárnap a hagyományos búcsúra került sor. 

A Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom főoltárában, középen, a szentségház fölötti díszes kazettában található a templom legfőbb ékessége, a kegyszobor. A Pieta vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a 16. században készült, ismeretlen alkotó munkája, igazi gótikus remekmű. Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a Szent Szűz szobrát sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. A szobor másolata pedig a mai napig itt áll, hogy kézzelfoghatóan is támaszt nyújtson mindazoknak, akik ellátogatnak a sümegi Szűzanyához irgalomért, könyörgésért, a hála kifejezéséért. 

Az idei év különleges, hiszen 320 évvel ezelőtt történt az első csoda, amit feljegyeztek, és szólnak még a hírek sok-sok hihetetlen gyógyulásról, kérések meghallgatásáról, magasztos történetekről. A szeptember 15-i búcsú is ezt erősítette meg, a hívek nagy múltú keresztény ünnepén ismét sokan voltak, akik áhitattal emlékeztek, s kérték a Szűz Mária közbenjárását Jézus Krisztusnál. A szentmisét Mohos Gábor, az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke celebrálta. 

Szentbeszédében kifejtette, hogy ezen az alkalmon a Fájdalmas Szűzanyát ünnepeljük, s e kettő, vagyis a fájdalom és az ünnep hogyan kapcsolódhat össze, mi ennek az üzenete. Csodálatos, isteni gazdagság származott abból a fájdalomból, amit a Szűzanya átélt, mert ezt Jézushoz kapcsolódva élte át, s ezáltal tanít bennünket. Kérjük azt a kegyelmet, hogy az örök értékekben, a hitünkben tudjunk megújulni, tudjunk gyógyulni azokból a sebekből, amelyeket az élet mért ránk vagy a saját hibáinkból, bűneinkből fakadóan hordozunk. A szentmisét követően a hagyományos körmenet következett, amikor végig vitték a városon, a hétköznapi élet színterein mindazokat az ereklyéket, a legfőbb értékeket, amelyek a katolikus szívekhez közel állnak. 

A város polgármestere, Végh László vallását gyakorló sümegiként értékelte a Fájdalmas Szűzanya Emlékévének kiemelt napjait:

„Az idősebb korosztálynak, akiket valláson neveltek, biztosan ma is sokat jelent ez az ünnep. De nemcsak a kortól függ, hanem elsősorban a családi hagyományoktól. Én is nagymamámmal jártam ebbe a templomba, tehát nekem az emlékeim miatt is sokat jelent, és ezzel mások is így vannak. Biztos vagyok abban, a Mária-kegyhelyünk támaszt ad minden sümeginek, és remélem, így is marad, és a Szűzanya ránk teríti palástját ezután is.”