FEBRUÁR 2. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA
Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek.
Általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Úgy vélik, ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik.
FEBRUÁR 3. BALÁZS NAPJA
A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.
Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, például a jugoszláviai magyar adatok szerint, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést.
FEBRUÁR 5. ÁGOTA NAPJA
E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat.
Az időjárást illetően ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja”.
FEBRUÁR 6. DOROTTYA NAPJA
Dorottya- nap időjárási regulája közismert: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr.16.) megenyhül az idő.
Dorottya a „Tavaszi Rózsa”. Így hívták segítségül a hozzá imádkozók, és e csoda révén lett a kertészek és a virágárusok védőszentje. Jelképe a virágos, gyümölcsös kosár volt, s neve napján virágot és almát szenteltek a templomokban.
FEBRUÁR 14. BÁLINT NAPJA
Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint-napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.
FEBRUÁR 16. JULIANNA NAPJA
A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt” vagy „Julianna megrázta a dunnáját”- ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik.
Általában azonban Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.
FEBRUÁR 19. ZSUZSANNA NAPJA
Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.
E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek. Zsuzsanna- játékot (a bibliai Zsuzsanna történetének előadása) lejegyeztek Bánságban is, ahol a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években.
FEBRUÁR 22. ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA
Különös nevét –a kutatás feltételezése szerint – egy elhallásból nyerte: a „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” változott „üszögös”-sé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör. Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás.
FEBRUÁR 24. MÁTYÁS NAPJA
A néphagyomány úgy tartja, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Közismert regulaként: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.
Mátyás apostol vértanúságának eszköze, jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. (Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék.)
Mátyás a Biblia nyelvén „Isten ajándékát” jelenti. Amikor névnapja van, akkor lép a nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget, hogy immár jöhet a tavasz. Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett.
A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki.
A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az e napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájá”-nak nevezi, amit az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintettek.
FARSANG
A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosulnak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre.
A magyarság körében
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
FARSANGI HIEDELMEK
A jellegzetes farsangi ételeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok.
A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Például: Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben.
