Október 7-én, hétfőn nevelési évünk első galéria megnyitójára került sor a Csiga csoportos gyerekek szereplésével.
Így október elején, már el kell fogadnunk, hogy véget ért a nyár. Lassan rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák. Kell a sötétség, mert csak sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány. Sötétben pihennek jóízűt a kertek, a fák, az állatok és az emberek. Sokaknak az ősz csak a szürke, esős időt jelenti. De ennek az évszaknak is megvan a maga csodálatos hangulata. Ősszel ezer színben pompáznak a lombok, gyönyörűek a fények. A nyugalmat, az elgondolkodást, a természetben való járás igazi szépségét hozza el. Ősszel elkezdünk készülni a télre is. Szépen lassan átmegyünk a hűvösebb időszakba. Kettős évszakról is van szó. A természet utolsó kivirágzása és az esős ködös elmúlás szomorúsága. A mostani időszak a terméseké is. Az érett gyümölcsöké, a lombhullás mellett a betakarítás, az elvackolás időszaka.
A paraszti élet rendjét is az évszakokhoz való igazodás, az évszakos rend alakította. Amit galériánk berendezése is tükröz. Az ősz a hagyományos paraszti világban az egyre sokasodó betakarítási teendőkkel, a szántással, őszi vetéssel, lekvárfőzéssel és természetesen a szürettel nagyszerű közösségi alkalmak időszaka is.
Itt az óvodában is egy programokkal teli időszak. Megtartjuk a magyar népmese napját, megemlékezünk az zene világnapjáról és nem feledjük az állatok világnapját sem. Jól érezzük magunkat a szüreti mulatságunkon, de készülünk Márton napra és az adventi időszakra is. Az ősznek ezt a sokféleségét és szépségét nagyon találóan fogalmazza meg Ady Endre, Az ősz dicsérete című versében.
Egyszer csak, észrevétlenül
A fa alá avarszőnyeg kerül.
Megállsz a mélázó napsütésben,
Gyönyörködhetsz az őszi ködben.
Ezer színnel festett képek,
Mind a szívedbe égnek.
Nincs még egy évszak,
Mely ennyi pompát rejt.
Fejedre kedvesen gesztenyét ejt.
Nézheted a vadludak vonulását
Ahogy őz keresi tisztáson a párját,
Szürettől hangos a hegyoldal
Itt, ott felcsendül egy dal.
A kertekben érik a dió
Hangosan kárál a szajkó.
Este, ha begyújtasz, fával a kályhába,
Tehetsz almát, krumplit a parázsba.
Mesebeli illat lengi át a szobát,
Megidézheted régi korok hangulatát.
Forralt borral kezedben, a karosszékben,
Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben.
Este a csillagos eget nézve,
Felidézhetsz meséket,
Amiket egykor hallottál,
Amikor tiszta és jó voltál.
Ne bántsd az Őszt,
Fedezd fel inkább,
Amit nyújt,
Az összes titkát.
Megnyitónk első részében a Csiga csoportosok műsorát láthattuk. A gyerekek vidáman verseltek, énekeltek, mondókáztak az őszi természetről és az almaszüretről.
Megnyitónk második részében bemutattuk meghívott vendégünket Tarsolyné Farkas Erika bőrdíszművest. Erika személyében egy nagyon színes, sokoldalú hölgyet ismerhettünk meg. Nagyon kedves és közvetlen a vendégeivel. Kevés javítani valóra mond nemet, kihívásnak érez minden feladatot. Nem csak javít, hanem alkot is. Nagyon pontosan és precízen dolgozik, törekszik a tartósságra. Különösen szimpatikus, hogy kevés dologra mondja azt, hogy ki kell dobni, ami ritka ebben a pazarló, dobd el-vegyél újat világban. Egy igazi szakmáját szerető mesterember (sajnos egyre kevesebben vannak). Általában a gyerekek a cipészt öreg, hajlott hátú bácsinak képzelik el, hát Erika erre is rácáfol: csinos, fiatal, ráadásul nem bácsi. Vendégünk bemutatta szakmájának legfontosabb szerszámait, megtekinthettük saját készítésű bőröveit, kiscipőit, kistáskáit. A gyerekek kézbe vehették a munkájához használt különböző típusú bőrdarabokat és figyelmesen hallgatták Erika nénit, aki örömmel mesélt a bőrdíszművesség szépségeiről. Be tudta mutatni nekünk a kétkezi munka értékét, abban a világban, amikor mindenki többdiplomás szeretne lenni.
Végül a gyerekek gyümölcsöket kóstolgatva megtekinthették egymás őszi témájú alkotásait a galériában.
Lentsné Gáspár Hajnalka
óvodapedagógus
