Beköszöntött az ősz
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy apró sündisznócska. Ez a sündisznó az erdő közepén élt. Egyik reggel arra ébredt, hogy fázik a lábacskája. Kíváncsian nézett körül, vajon mi történhetett? Elsőre úgy tűnt, nem változott semmi. El is indult a napi sétájára. Kicsivel később látott egy falevelet a fűben, ami sárga és barna színű volt. Nagyon elcsodálkozott. Azután észrevett még egyet, majd még egyet. Végül bármerre nézett, csak színes faleveleket látott a földön. Miközben nézegette a leveleket, megállapította, hogy fázik az orra is. Bebújt az avarba, és elálmosodott. Arról álmodott, hogy beköszöntött az ősz.
Serbán Péter 5.t
Az ősz meséje
Nagyon gyorsan eljöttem az idei évben. De még be sem mutatkoztam! Én volnék a színes, néha komor, esős, szeles ősz. Testvéreim: a tél, a tavasz és a nyár. Mesélek egy kicsit magamról. Bennem van egy kerekerdő, szeles, színes, nem túl nagy. Közepében aprócska csermely csordogál. A levelek a fákon mind színt váltanak: bordó, barna, sárga és rozsda színben pompáznak. Kivéve egy fát! Az erdő szélén áll egy öreg fenyő. Ennek lombkoronája mindig smaragdzölden tündököl. Ha jól tudom, most váltottam hónapot, ugyanis nekem három nevem van. Először használom a Szeptembert, utána az Októbert, legvégül pedig a Novembert. Ez volt az én mesém, üdvözletemet küldöm, most a nevem: Október.
Hajnal Abigél 5.t
Ősz úrfi és a sok-sok színes levél
Valamikor régen, még a világ kezdetén, nem voltak ám ilyen színesek a falevelek ősszel, mint most! Egyhangú volt minden fa. Ha elmúlt a nyár, megsárgultak és lehullottak. Őszapó már nem akart változtatni régi szokásán, megelégedett a sárgával is. Ősz úrfi, a fia, egyszer különös ötlettel állt elő.
-Hadd fessem be én a fákat, csak egyszer! Már láttam, Édesapám hogy csinálja!
Az öreg Ősz ráállt, de titokban figyelte fia tevékenykedését. Először Ősz úrfi a szorgos méheket bízta meg, hogy nyáron gyűjtsenek neki sok-sok festéket a virágokból. Külön kis kosarat kaptak, amibe a színeket gyűjtötték. Hétfőn a sárga, kedden a piros, szerdán a barna, csütörtökön a zöld, pénteken a bordó színt gyűjtötték. A méhecskék által összegyűjtött festékanyagot Őszapó eljuttatta Felhő királykisasszonynak, aki eső formájában szétszórja. Ezért van az, hogy hol több, hol kevesebb festék hullik egy-egy fára, de a legpompázatosabb színekben tündökölnek az erdők, és örül neki minden madár, minden állat és minden gyerek, de még a felnőttek is!
Bécsi Gabriella 5.t
Őszi gondok az erdő lakóinál
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr, volt egyszer egy erdő. Ebbe az erdőbe az ősz befújta az első szeleket. A repülőmókus osztag az eget kémlelve nem vette észre, hogy jön az ősz. Így az erdő lakói nem voltak felkészülve a hidegre. A nyulak és a rókák nem szigetelték le az üregeik falát, így azokon könnyen átfújt a szellő. A tapsifülesek répadohányukat kiköpve szaladtak répaföldeikhez, hogy beszedjék a termést. Ám a polgármester segítségével mindenkinek a gondja megoldódott. A nyulak házát leszigetelték, a répát betakarították. Az erdő lakói szép lassan visszanyerték nyugalmukat, és élvezték a fák színes levelein itt-ott átszűrődő melengető napfényt. Így mindenki örülhetett az ősz varázslatos színpompájának.
Horváth Benedek 5.b
Az ősz súgott valamit…
Minden évszak szép a maga módján, de véleményem szerint az ősz nagyon sokoldalú. Ez az az időszak, ami melenget, miközben fázom, és amit csodálok, de néha mégsem kívánok. Számomra egyszerre jelent kezdetet és elmúlást, hiszen minden évben szeptemberben számokban mutatkozik meg a növekedésem, de ugyanekkor a nyár már messze jár. Ez időben üvölt a természet, mégis csendben lépkednek a hónapok. Minden változik, de egy kicsit mégis ugyanolyan. Egyre többet mutat nekem az év e szakasza. Lenyűgöz minden részletével: színesebbé teszi a szürkét, vidámabbá a boldogtalant, ezért szeretem teljes egészében. Az ősz rejtélyes, erélyes és szeszélyes.
Kiss Gréta 8.t
Az iskolások írásait közreadta: Németh Zoltánné Szántó Erika tanárnő
