MINISZTERELNÖKSÉG
2018. július 6-án 11 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a sümegi Püspöki Palota (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) turisztikai funkcióbővítő fejlesztésének alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot, a Sümegi Vár fejlesztéseit, valamint az elmúlt évek magyar kastély- és várfelújításait.
Virág Zsolt művészettörténész (Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram) ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a sümegi Püspöki Palotát érintő fejlesztéseket.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Végh László, Sümeg polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Sajtóközlemény
A nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram
A sümegi Püspöki Palotát érintő turisztikai funkcióbővítő fejlesztése
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.
„A sümegi Püspöki Palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése” című projekt keretében 1.500.000.000 forint Európai Uniós (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) valamint 319.880.007 forint értékű hazai forrásból újul meg.
A program célja, hogy a műemlékhelyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat. Egy-egy vár vagy kastély szinte mindig az adott település egyik jelképe, szimbolikus értékű helyszín, különleges helyet foglal el a köztudatban, ezért fontos a helyi identitás erősítése. A várak, kastélyok a fejlesztési koncepció alapján egyre inkább közösségi térként is szolgálnak majd. Ha a vendégek jól érzik magukat bennük, jelentősen több időt töltenek el és ez növeli azt a bevételt, amelyekből a műemlékek fenntarthatók.
Fontos cél tehát az épületek szellemi újjászületése is: a fizikai mellett a szellemi rehabilitációjuk is megvalósul. A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra „fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően, újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz.
Olyan közösségi és kulturális terek kerülnek kialakítása, amelyek különböző művészeti ágakat felölelő programokat kínálnak a látogatóknak.
A komplex funkciót betöltő, többféle bevételi forrásra támaszkodó objektumok egy egységes rendszerbe foglalt láncot alkotnak majd nyugat-európai színvonalú turisztikai desztinációként. Az egyes vonzerők hozzájárulnak a kistérség gazdaságának az élénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez, a vidékfejlesztési célokhoz és úgynevezett multiplikatív hatással is rendelkeznek majd: a környező kis- és középvállalkozók rácsatlakozhatnak az Európai Uniós és hazai forrásból turisztikai vonzerővé fejlesztett, korábban romos és kihasználatlan műemléki szolgáltatások struktúrájára.
A program az ország egész területét lefedi. Művészettörténeti szempontból a legszínvonalasabb épületek szerepelnek benne nemzetközi szintre emelve a kastély- és várláncot, mely a magyar épített örökség egyik legfontosabb megjelenítője lesz.
A programban szereplő helyszínek mindegyike egységes arculattal és sztenderd szolgáltatási csomaggal rendelkezik majd, amelynek elemei többek között az ajándékbolt és a kávézó.
Fontos, hogy hiteles, ugyanakkor friss és interaktív kiállítási tartalom fogadja az épületbe látogatókat. Minden helyszín egyedi, a kiállítási tematika ehhez illeszkedő jellemzőkkel rendelkezik, ezáltal az egykori magyar kastély- és várélet minden rétege bemutatásra kerül. Alapvető cél, hogy a kiállításnak olyan grafikai arculata és olyan atmoszférája legyen, amellyel a vendégek azonosulni tudnak. Nagy hangsúlyt fektet a program az előkészítő munkára: a falszövet, a régészeti, a restaurátori, a levéltári, a tervtári, a köz- és a magángyűjteményekben végzett kutatások alapján összeállt adathalmaz kreatív és közérthető feldolgozásával áll össze egy olyan kiállítás, amely vonzza a látogatókat és elidőznek rajta. Az épületek múltját a történetmesélés, az anekdoták mentén ismerhetik meg a látogatók. Az egyes helyszíneken bemutatásra kerülnek az egykori birtokos családok egymást váltó generációi, megelevenednek a történelemkönyvekből ismert nemesi családok tagjai. A kastélyban, várban zajló életmód, a birtokos hétköznapjai és ünnepei, sőt a személyzet feladatai is a kiállítás részét képezik. A koncepció része az interaktív és multimédiás eszközök használata és kiállításokba építése. Így be lehet például mutatni az épületek kinézetét különböző építési korszakokban, virtuális túrát lehet tenni a kiterjesztett valóság alkalmazásával a műemlék falai között különböző történelmi korokban, vagy holoprojektoros vetítéssel láthatóvá válik egy makettben, hogy az épület egyes helyiségei milyen célt szolgáltak, milyen tevékenységet végeztek ott egykor. A kastély vagy vár látogatási útvonalának végigjárására a hagyományos idegenvezetés mellett lehetőség nyílik többnyelvű táblagépes, azaz tabletes vagy visual guide-os eszköz segítségével is.
A változatos, helyi adottságokra támaszkodó, a mindennapokban is használható termékekkel felszerelt ajándékbolt egyre fontosabb részévé válik a látogatóközpontoknak. Itt nyílik lehetőség a helyben termelt, a környékbeli termelőktől származó minősített termékek befogadására és értékesítésére is, így valósítható meg az a gazdasági modell, amely a kastélyok hosszú távú, önfenntartó működését szolgálja.
Külön figyelmet szentel a program a kastélyparkok újszerű hasznosítási lehetőségeinek: érdekes programkínálattal és jó infrastrukturális háttérrel felszerelve a helyszínen tartózkodás ideje többszörösére nyújtható egyfajta „történelmi szabadidőközpontként” működtetve. Ide sorolhatók a népszerű magánrendezvények, esküvői fotózások, csapatépítő tréningek, konferenciák.
A kastély infrastrukturális fejlesztésének elemei:
A már korábban felújított homlokzattal rendelkező sümegi Püspöki Palota közel 1.500 négyzetméternyi belső területe újul meg a meglévő barokk építészeti részletek részleges rekonstrukciójával, az értékes falfestmények konzerválásával, így a palota a vendégek számára bejárhatóvá válik.
A palota vízszigetelési rendszere korszerűsítésre kerül, amelynek része a várhegy felől érkező csapadék és a rétegvizek elleni védelem kialakítása is. Felújításra, bővítésre kerül a palota gyenge- és erősáramú-, valamint IT-hálózata, alkalmazkodva a modern kor követelményeihez és megfelelő hátteret biztosítva a kialakítandó attrakcióknak. A fejlesztés keretében ajándékbolt kerül kialakításra, megújulnak a személyzeti és közönségforgalmi terek, valamint a vizesblokkok, amivel megteremtődnek a minőségi vendégfogadás körülményei.
Az egykori konyha területén külső terasszal is rendelkező kávézó létesül, amelyhez rendezvények alkalmával az épület déli szárnyának közepén elhelyezkedő „sala terrena” különleges freskókkal díszített tere is hozzákapcsolható. A valamikori dézsmapince helyén borászati bemutató helyiség kerül kialakításra, amely akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas lesz. A program részét képezi a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna restaurálása, valamint az emeleten található gazdagon díszített könyvtárszoba és környezetének helyreállítása is. Az egykori püspöki termek ugyancsak felújításra kerülnek, lehetővé téve a palota és mindenkori lakóinak történetét és életmódját, hétköznapjait és ünnepeit bemutató kiállítótér kialakítását.
A kastély turisztikai fejlesztésének elemei:
A sümegi Püspöki Palota „Tágra nyílt szemmel” című kiállításának vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen.
Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. Padányi Biró Márton az ellenreformáció korszakának emblematikus alakja, akinek fő műve a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű, amely a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke.
A kiállításban megjelenített, interaktív eszközökkel bemutatott freskó látványos részletei tanúskodnak a korszak emberének gondolkodásmódjáról, életszemléletéről. A kiállítás tervezői a két főszereplőt a legmélyebb részletekig megszemélyesítik. Tevékenységüket humoros, néhol groteszk módon animációs kisfilmekkel, képregényszerű illusztrációkkal jelenítik meg, máskor pedig a legmodernebb eszközökkel megvalósított beltéri vetítés (videomapping) segítségével tárják az érdeklődők elé.
A palotában ugyancsak megtekinthető lesz Sümeg város „Nyolcak-gyűjteménye” is, a ma létező egyetlen állandó kiállítás az országban, amely a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjainak alkotásait mutatja be.
A palota belső udvarában tervezett, a kiállítás tematikájához illeszkedő rendszeres esti épületvetítési programok különleges látványkapcsolatot létesítenek majd a sümegi várral, egyben a tartózkodási időt is megnyújtják. A Püspöki Palota központi elhelyezkedésének köszönhetően Sümeg város kulturális és közösségi élete megújult, multifunkcionális térrel gazdagodik.
A Püspöki Palota kivitelezését célzó beruházás elindult. A kiviteli és restaurálási szerződést a NÖF Nonprofit Kft. a nyertes konzorciummal aláírta, részükre a Palota, mint munkaterület átadásra került.
Sümeg_sajtokozlemeny_2018_07_06_- PÜSPÖKI PALOTA
