Miklósi-Sikes Csaba
Sümeg anno… 32.
Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen
a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak.
Sümegi sajtótörténet (1)
Sümeg és Szent Gróth
Az első sümegi újság mutatványszáma 1893. febr. 5-én jelent meg. Beharangozójában hetente megjelenő „társadalmi, gazdasági és vegyes tartalmú lap”-nak nevezte dr. Székely Albert felelős szerkesztő, aki mellett kiadó-tulajdonosként Horváth Gábor nyomdatulajdonos, főmunkatársként Darnay Kálmán szignálta a lapot. Az újság második számában pontosították az újság jogi státuszát, amennyiben a „vegyes tartalmú társadalmi hetilapot… Sümeg és vidéke gazdakör” hivatalos lapjaként hirdetik közel egy éven át, azaz 1894. jan. 21-ig. Miután 1893 decemberében Székely és Darnay „a lap szerkesztésétől visszaléptek”, helyüket Horváth Gábor (1860-1805) és dr. Singer Bernát (1868-1916) vették át 1893. dec. 27-ig, amikor Éles Károly (1859-1943) elemi iskolai tanító, majd igazgató, mint „főmunkatárs” és Kovács Károly „szerkesztő” nevei jelentek meg az újság fejlécén. A következő év márc. 4-én Singert tapolcai rabbinak választották és megvált a laptól, melynek szerkesztését 1894. dec. 2-tól Éles Károly egymaga vállalta el. A lap munkatársainak névsora 1895. okt. 6-tól Stampay Miklós (Angelus) főtanító személyével egészült ki. Ez lett az a felállás, amely az újság megjelenésének első időszakában biztosította annak szerkesztését. Az eléggé zaklatott feltételek között kiadott újság szerkesztője négy év után, 1896. dec. 20-án jelentette be, hogy „a jövő számával a lap pályája véget ér”. Megszűnésének okai nem ismertek, feltehetően az újság neve miatt kirobbant szerkesztőségi viták állhattak a döntés hátterében. Ezt látszik igazolni, hogy alig 4 hónap múlva, 1897. ápr. 7-én új hetilap indult „Sümeg és Vidéke” címmel, ami 23 éven át, 1919-ig mindvégig Éles Károly szerkesztésében jelent meg.
Ami az első sümegi újság színvonalát illeti elmondható, hogy kiállta a versenyt a vidék hasonló kiadványaival. A lap hasábjain rendszeresen megjelenő helyi, illetve hazai szerzők: HISKOS álnéven is közlő Darnay Kálmán, a sümegi reáliskola egykori diákja emlékeit megidéző Horváth Rezső kecskeméti tanár, dr. Székely Albert és dr. Jenvay Géza ügyvédek, írásait Ék szignóval jelző Éles Károly, dr. Fischer Ignác és dr. Reschniczer József orvosok, a verseikkel rendszeresen jelentkező Pintér György, Kasza József, Nemes Antal, Ábrányi Emil, Kisfaludy Atala és Németh Aranka, az iskolaigazgatók közül Bánfi Alajos és dr. Kellemen Károly, a tanárok közül Nógrádi Jenő és Wiesinger Károly, a tárcákat közlő Stampay Miklós zalaszentlászlói főtanító, Komocsy József újságíró, a Petőfi-társaság alelnöke, Gárdonyi Géza, Hollósy István, az egyházi jellegű írásokkal jelentkező Vida József hitoktató és Szekér Fakund ferences szerzetes, a hazai egyetemi oktatás csúcsira jutó Ereky Istvánnak a francia irodalomból közölt ifjúkori fordításai, Bricht Viktor városi pénztáros, stb. mellett, néhány külhoni szerző, Viktor Hugó, Mark Twain, Georg Byron írása is olvasható.
Több figyelemreméltó írás (és szerzője) közül, néhányat szükséges itt kiemelni. Elsőként Hollósy Istvánét, akinek 12 részben megjelent „Az ősi haza felkutatása” című írása, már ezt megelőzően több periodika (kolozsvári és kassai is) közölte, ami országos méretű vitákat váltott ki. A szerző Hollósy Simon nagybányai festőművész testvére volt, aki elkötelezett Kelet-kutatóként sok fiatal művész világnézetére hatott. Az ő tanainak köszönhetően indult keleti útjára – többek között – a Sümegen eltemetett Sass Brunner Ferenc festőművész felesége és leánya, majd telepedtek le végleg a messzi Indiában. Számunkra figyelemreméltó írással jelentkezett Székely Bertalan dr. az újság 1893. jún. 21-i számában, ahol „A bécsi testőrgárda irodalmi működése” címmel közli Beöthy Zsolt „Magyar irodalom története” c. kötetéből Sümeget érintő fejezetét. A sümegi újság hasábjain jelentek meg az első olyan írások, melyek országos és helyi nagyjaink, Jókai Mór és Kossuth Lajos, illetve Kisfaludy Sándor, Ramassetter Vince, Takáts Alajos, Exner Alajos, a Gyömörey család, stb. emlékét voltak hivatottak ápolni. A szerkesztőség az újság 1893. júl. 19-i számában kezdeményezte Jókai Mór 50 éves irodalmi munkásságának megünneplését, majd sikeresen szorgalmazta, hogy nevezzenek el egy utcát róla és válasszák meg Sümeg város díszpolgárának. Ugyanazon év aug. 30-án szintén a szerkesztőséget képviselő dr. Székely (1883-ig Singer) Albert (1864-1944) ügyvéd állt az élére Kossuth sümegi kultuszának megteremtésének. A sátoraljaújhelyi Székely jogi tanulmányainak befejeztével telepedett le Sümegen, ahol aktív közösségi életet élt. A Kisfaludy Kaszinó és az izraelita hitközség vállasztmányi tagja volt. Mint városi képviselő, 1894-ben javasolta Kossuth Lajos díszpolgárrá avatását, ennek oklevelét is maga készítette el. Ugyanakkor tett javaslatára Sümeg főutcáját Kossuthról nevezték el. Annak halálakor – Darnay Kálmán és Éles Károly egy-egy írása mellett – a lap 1894. márc. 21-én megjelent különkiadásának vezércikkében ő búcsúzott a város nevében szabadságharcunk nagy alakjáról, mely írásokat az elhunyt fia, Kossuth Ferenc köszönt meg azzal, hogy közreadta apja egy korábban írt levelét az újság 1894. jún. 3.-i számában („Kossuth Lajos levele Sümeg város képviselő testületéhez”). Dr. Székely Albert 1899. ápr.-ban visszatért szülővárosába, ahol számos hivatalt viselt, pályáját, mint Zemplén vm. tiszteletbeli főügyésze, illetve számos civil szervezet köztiszteletben álló vezetőségi tagja fejezte be. Mindennek ellenére, immár 80. évesen, 1944-ben a kassai gettóba szállították, majd átadták a németeknek, akik Auschwitzban elpusztították.
Az újság hasábjain jelentek meg dr. Kellenem Károly (1859-1928) reáliskola igazgató jóvoltából az első olyan írások, amelyek Kisfaludy Sándor emlékét ápoló rendezvényekről szóltak (1894. nov. 4. Ünnepi beszéd. Kisfaludy Sándor sírjánál 1894. nov. 1-én elmondotta dr. Kellemen Károly; 1895. nov. 3. Emlékbeszéd a sümegi iparosok daloskörének f. évi nov. 1-én tartott Kisfaludy emlékünnepén), illetve a lap 1895. dec. 15-i számában megjelent a szerkesztőség „Kegyelet és közöny” c. írása, ahol felhívták az olvasók figyelmét az elhanyagolt állapotban levő Ramassetter-házaspár és gyermekeik sírjaira a sümegi temetőben.
A település múltjának, illetve jeles személyiségeinek emlékét megidéző írások olvasható dr. Récsey Viktor a „Gyömörey család levéltára” c írásában (1893. aug. 30.), Darnay Kálmán megható írásában idézi fel a város első zenetanárának és karnagyának, Exner Alajosnak (1825-1894) emlékét (HIKSOS: Diák emlék. 1894. jún. 28.). Valószínűen szintén ő írt Takách Alajos (1820-1896) ügyvéd, egykori honvédhadnagy haláláról (1896. febr. 9.).
