Március 15-i megemlékezés a Kompanik Zsófia Óvodában


Március 15-i megemlékezés a Kompanik Zsófia Óvodában

 

  1. március 14-én tartottuk az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak emléket állító megemlékezést intézményünkben. Az ünnepi műsort a Hétszínvirág nagycsoportosai adták elő, akiket a csoport egyik óvodapedagógusa, Császár Gizella készített fel.

A kislányok fején a különféle technikával elkészült párták a fiúkén pedig huszársapkák jelezték az ünnepre jellemző kiegészítő öltözéket, valamint mindenki szíve felett egységesen ott díszlett a piros-fehér-zöld kokárda.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált.

1847-48 telén a rossz termés és a dráguló élelmiszer árak miatt éhínség söpört végig Európán.

A kontinens akkor élte át első gazdasági válságát, amelynek nyomán forradalom tört ki több nagyobb városban egyaránt, csakúgy mint Pesten és Budán.

A nyomorban és szolgaságban élő nép értésére adta a hatalom, a harácsolás és a jólét birtokosainak, hogy elege van az elnyomó, diktatórikus és kizsákmányoló kormányzati rendszerekből. Mindnyájan egyet akartak, de a követeléseiket legvilágosabban a magyar márciusi ifjak fogalmazták meg 12 pontjukban, s legtovább a magyar nemzet harcolt a szabadságáért és a függetlenségéért. Az1848. március 15-én kitört magyar forradalmat és szabadságharcot az orosz cár hadseregének többszörös túlereje ugyan vérbe fojtotta, de annak emlékét a magyar emberek szívéből és lelkéből kitörölni nem lehet. A mai napon is viselt piros-fehér-zöld kokárda, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Dal, a Tizenkét pont, a Pilvax kávéház, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, a márciusi ifjak, szabadság, testvériség, egyenlőség, mind-mind fogalommá vált szavak, amelyekről minden igaz magyar embernek a legnagyobb nemzeti ünnepünk, 1848. március 15. jut az eszébe.

A keresztény emberek március 15-i fogalomköre tovább bővül azzal a hittel is, hogy az Isten és a szabadság iránti vágyakozás elválaszthatatlan egymástól.

 

Balogh Ildikó

óvodapedagógus