Jól sikerült idén is a hagyományos Hóvirágleső túra
Idén is sokan részt vettek a hagyományos, nőnaphoz kapcsolódó hóvirágleső túrán. Az első, igazi tavaszi napsütést hozó hétvégi napon jólesett kint lenni, kirándulni. És a hóvirágok is kibújtak erre a nagy napra.
Több mint hatvanan döntöttek úgy, hogy ezt a szombat délelőttöt túrázásra szánják. Ehhez bizony elsődleges volt a ragyogó tavaszi idő, no de a társaság és a hagyományok is amellett szóltak, hogy túracipő, hátizsák és irány a 8 km-es hóvirágleső túra.
Jókedvű gyülekezővel vette kezdetét a program. Ezzel a játékos akadállyal kellett megküzdeniük elsőként a résztvevőknek. De ez senkinek sem esett nehezére. Aztán a Kisfaludy térről elindult a hegymenet, bár itt a városban ez még nem volt kihívás, később az erdős szakaszon annál inkább.
Az első pihenő a Fehérköveknél volt. Mindenki először megcsodálta a páratlan kilátást, aztán előkerültek a tízóraira pakolt szendvicsek, innivalók.
Útközben örömmel láttuk, hogy már a közkedvelt medvehagyma zöld levélkéi megjelentek, sokan szedtek is belőle. A különleges ízű, igazi tavaszi, vitaminokban gazdag zöld növény kis csokrokban került a hátizsákokba.
Igazából azonban a túra névadójára, a tavasz hírnökére várt mindenki. Úgy a teljes hossz egy harmadáig tartott csak a várakozás, mert a rendeki hegy bővelkedett hóvirágokban. De vigyázat, mindent a szemnek csak, hiszen fokozottan védett növény a kis fehér bólogató virágocska, amely ráadásul idén az év vadvirága cím büszke tulajdonosa.
A kikeleti hóvirággal találkoztunk. Ez a nyirkos erdők, ligetek, cserjések tápanyagban gazdag, humuszos vályogtalajának lakója.Hengeres, levéltelen, felálló, csúcsán visszahajló szára csupán egy virágot hordoz. Jónéhány kilométeren végigkísérte látványa a túrázókat.
A kirándulás fele körül járhattunk, amikor már beérkeztünk Csabrendekre, és egy kis rövid szakasz után következett a nagy pihenő. Szorgos, lelkes túrázóbarát felnőttek egy nyitott pincénél gazdag kínálatot teremtettek ehhez. A város polgármestere is jelen volt, meleg szavakkal üdvözölte a kissé megfáradt vándorokat.Azt gondoltuk, a zsíros kenyér halmok és a pogácsahegyek nem fogyhatnak el, de bizony a gyaloglásban megéhezett siserehad bőségesen fogyasztott, és mindenki jóllakhatott. Így merítettek erőt a túra következő szakaszához, amely már a hazautat jelentette.
Látnivalókban gazdag, jó hangulatú fél napot töltöttek együtt a természet kedvelői ismét a már hagyományos hóvirágleső túrán. A lábak lehet, hogy kissé elfáradtak, de a jó kis tavaszi feltöltődés kárpótolt mindenkit.
GYHM
