„Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. A néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
MÁRCIUS 1. HAMVAZÓSZERDA
A nagyböjt hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak, a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A nagyböjt kezdő napjának elnevezései: hamvazószerda, böjtfogószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. utalnak egyrészt a hamvazkodásra, másrészt a böjtölésre. Hamvazószerdán a katolikus templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli és keresztet rajzol a hívek homlokára: Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk! – szavak kíséretében. A hamuszórás, a hamuhintés a bűnbánat ősi jelképe az Ószövetségben is. A hamvazkodásnak gyógyító erőt tulajdonítottak, mert úgy vélték, aki hamvazkodik, annak egész évben nem fáj a feje. Nagyböjt idején tilos volt a lakodalom, bál, mindenféle zenés, hangos mulatság. nagyböjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni.
MÁRCIUS 12. GERGELY NAPJA
A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509–604), iskolák alapítóját, a gregorián-éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. Magyarországon e naphoz kapcsolódik a Gergely-járás szokása.
A Gergely-járás az iskolás gyermekek Gergely napi, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon és Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt. A Gergely-járás eredete a középkorra vezethető vissza. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. A 16. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A 17. század közepétől az adománygyűjtést – melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek – az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A Gergely-járásban a szereplők katonai toborzás mintájára a különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a csúcsos papírból készült süveg, katonacsákó szalagokkal és fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára. A versek tartalmukkal istenfélő életre buzdítottak, bemutatták az iskolai életet, tanult ismeretekről számot adtak, iskolába hívogattak és adományt gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: “Megrázza még szakállát Gergely”, vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Sokfelé alkalmasnak tartottak e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.
MÁRCIUS 18. SÁNDOR NAPJA
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!” „ Ám ha üres a zsák, nem kapod csak a harmadát.”
A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.
MÁRCIUS 19. JÓZSEF NAPJA
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja.
A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal.
Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”
Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is.
Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér.
Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben.
A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”
Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést.
József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”
Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
MÁRCIUS 21. BENEDEK NAPJA
Benedek napja a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján a 20. század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak.
Szeged környékén a benedeki hagymát felszedés után a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hét éjszaka a harmat. Ennek főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták.
Rábaközben a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
MÁRCIUS 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA
A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle
Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik.
Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.
Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”.
Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
