A hónap műtárgya – Kék fajansz készlet


A hónap műtárgya

Kék fajansz készlet

 

A Kisfaludy Sándor Emlékház, mintegy virtuális kiállításként, havonta bemutat egy izgalmas,

érdekes tárgyat a gyűjteményeiből. A sorozattal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy

mennyi érték, gyöngyszem, megbújó szépség található a város gyűjteményben.

A hónapban Darnay Sára hagyatékából mutatunk be egy különleges, kék virágmintákkal díszített, városlődi fajansz  (festett mázas kerámia) készletet.

 

A készlet fehér alapon kék búzavirág és mezei virág díszítésű, egy kávés- és egy tejeskannából, tejszínes kancsócskából és tálcából álló együttes.

A kávéskanna, nyúlánk nyakkal gerezdelt, alacsonyan fekvő hassal, kiöntőcsöve és íves füle ragasztott. fedele gombos fogantyúval ékesített. A tejeskanna rokokó hatású kiöntőcsövű, öblös, gerezdelt hassú, fedele gombos fogantyús. A törékeny kis tejszínes kancsó öblös, hasán ülő nyakkal és széles kiöntőkével, vállára támaszkodó magas füllel díszített.

Városlődi fajansz (festett mázas kerámia) kávéskészlet tálcája, nagyméretű lapos tálca, karéjos peremmel, alján koncentrikus kettős talpgyűrű. Alján benyomott gyári védjegy: Mayer G. Városlőd.

A tárgyak közül csak a tálcán található a gyári védjegy, ami igazán értékessé teszi a műtárgyunkat. Aki kicsit is jártas a honi kerámiák világában, vagy esetleg Veszprém megyei illetőségű, bizonyára ismerősen cseng számára a Mayer név.

A digitalizáló programunknak köszönhetően a MANDA oldalán fedezte fel ezeket az értékes tárgyakat Mezőhegyi Gergő, Mayer (G)yörgy gyártulajdonos szépunokája. A leszármazott kutatja a családját, nemrég jelent meg egy írása a Veszprém megyei naplóban, melyből mazsoláztunk egy kicsit.

A Mayer család az 1700-as években települt át Bajorországból Pápára. Mayer György posztókereskedő 1839-ben megvette örök áron a néhai Vinter Mátyástól a Pápa (mező)városban található kőedénygyárat. Halála után fia, ifj. Mayer György vette át a kőedény gyár vezetését, aki 1860-ra a gyárat jelentősen gyarapította. 1866-ban a gyár működtetését Pápán beszüntette, azt Városlődre telepítette át, s az ottani, akkor már konkurens kőedényüzemmel egyesítette. Az edényeken kívül kulacsokat, vázákat gyártottak magyaros díszítéssel. 1885-ben az országos kiállításon, agyag- és üvegipari szekcióban Láng és Mayer kőedénygyárosok nagy érmet nyernek. A hazai kerámiaiparban ekkor Zsolnay Vilmos gyára mellett Fischer Ignác budapesti és a Láng-Mayer városlődi műhelyeié volt a vezető szerep.

Az első világháború után a felújításra a városlődi gyár utolsó Mayer-tulajdonosának, Bélának már nem volt pénze, így kénytelen volt azt eladni egy részvénytársaságnak. Az 1948-as államosítás után egy ideig a gyár a herendi porcelángyár irányítása alatt működött, majd 1950 elején a Finomkerámiai Művek pontot tett Városlőd eme nevezetessége életének végére. 2015-ben a Veszprém Megyei Értéktár felvette értékei közé a városlődi kőedénygyár motívumait és termékeit.

A teljes cikk  https://www.veol.hu/kultura/mayer-keramiak-es-elokelo-csaladok-1849525/ linken érhető el.

Oszkai Réka