A hónap műtárgya – Himfi dalai


Virtus,kaszárnyák,szépasszonyok ezek a hívószavak jellemzik a mi Kisfaludy Sándorunkat, akit méltán nevezhetünk a 19. század egyik sztárköltőjének.

 

Nemesi ősök,szerelmi és lírai tehetség,testőrség,milánói várőrtisztség,kaszárnyaélet és a Magyar Tudományos Akadémia. Mindezek helyet és szerepet kaptak Kisfaludy Sándor nem éppen unalmas életében.

 

Ismerkedjünk meg legnagyobb népszerűséget és sikert hozó fő művével a Himfy -dalokkal.

    „ Az életnek tengerében

                     Két örvény van: szív és ész ;

                           A kettőnek eggyikében

                      A jobb ember könnyen vész.

                           Az ész ezer bajt okozó;

                           Ezt el lehet kerűlni;

                     A szív,minthogy ragadozó

                       Könnyű benne elmerülni.

                       Engem a sors forgó szele

                      Ez örvénybe csapott bele;

                           S elragad ez engemet

                      A szív szerzi vesztemet.”       

 

Írja Kisfaludy a részben önvallomásként is felfogható Himfy -dalok egyikében.

 

Az idősebb generáció valószínűleg még emlékszik költőnk fő művének címére is,hiszen nagy- és dédszüleink irodalomóráinak részét képezte a Himfy -dalok olvasása és memorizálása is. Ma már kevéssé örvend nagy népszerűségnek Kisfaludy,holott életútja,virtusos jelleme nem egy mindennapi karaktert vázol fel. K.S. nemesi családból származott,jogot és bölcseletet is tanult,később katonai pályafutása is sikeres volt. Azonban mindennél nagyobb hírnevet a női szíveket mesterien rabul ejtő életművész költőként szerzett. Szerelmi kalandjairól,hódító szenvedélyéről legendák keringtek,mindez hazaszeretettel és a szórakozást sem megvető életvitellel párosult.

Katonatiszti pályáját mindvégig sokszor botrányos szerelmi kalandok késérték,amelyek a költő számára a lírai ihlet forrásait is jelentették. Kisfaludy folyamatosan építette fel széles európai kulturális műveltségét,nem véletlen,hogy most bemutatott műve a Himfy-dalok formavilága is az olasz költőt Petrarcát idézik.

Petrarca szonettjei adták az ötletet,hogy kialakítsa magának a zárt rímképletű magyar lírai dalformát,azt a két-két  keresztrímből és két-két páros rímes sorból álló összesen 12 soros versalakzatot,amit azóta is Himfy-strófának nevez a verstan.

 

 

A Himfy-dalok születése sokban köszönhető Szegedy Róza visszautasító ,az első házassági ajánlatra nemet mondó válaszának is,mert ez a kudarc megviselte a szerelmi sikerekhez szokott költőt.

 

A 19.sz magyar irodalomtörténete azzal kezdődött,hogy 1801-ben megjelent „A kesergő szerelem”, amelynek költője egyelőre Himfy álnév alá rejtette magát. Sem ezelőtt ,sem azóta ilyen általános hazai sikere nem volt hazai könyvnek. Hamarosan napvilágot látott a mű második része is, „ A boldog szerelem” . A sikeres költő most már kilépett az ismeretlenségből.

A kesergő szerelemből és A boldog szerelemből egységes nagy lírai regénnyé összeálló mű közös címe lett : H i m f y  s z e r e l m e i . S költőjét , Kisfaludy Sándort ünnepelte az ország.

 

Kisfaludy Sándor  (Himfy) katonai, költői és szerelmi élete is hatalmas hőfokon forrongó,lobogó  személyiség képét mutatja. Ma már  nehéz elképzelni,hogy hogyan is születhettek sokszor  az élet és a halál szűk mezsgyéjén egyen súlyozva ilyen nagyszerű versek. Bizonyára sok nő , asszony és feleség szeretne ma is ilyen rajongva szerető és szenvedéllyel élő férfiút ismerni. Ha ilyen és ehhez hasonló vágyálmaink vannak,akkor bátran lapozzuk fel a Himfy -dalokat,Kisfaludy Sándor romantikus szerelmi lírájából erőt ,ihletet,szépséget és vágyat meríthetünk.

 

Végezetül szóljon most egy álomszép lírai idézet a Himfy-dalokból !

 

 35.Dal

 

„  A virágok szép nemében

                          A rózsa legjelesebb;

                        A csillagok seregében

                        A nap a legfelségesebb.

                     Ily szép virág a szerelemből      

                        Az életnek kertjében;

                      Ilyen nap,ily fejedelem

                         Az örömök egében.

                      Boldog,kinek e nap fénylik,

                         Kinek ez a rózsa nyílik!

                       E nélkül a kert csak gaz,

                       Ama nélkül nincs tavasz.”

 

Császár Klára, Kisfaludy Sándor Emlékház