Épített környezet szakterületi kategória díjazottja:
Sümeg Város erődítményrendszere: a Vár
A sümegi vár az ország egyik legszebb állapotban megmaradt középkori erődje, ami mint egy korona magasodik Sümeg városa fölé. Keletkezéséről több legenda is kering, többek között az is, hogy Koppány vezér ideje alatt is állt már. Azonban első okleveles említése 1301-ből való. Fénykora a török hódoltság idejére tehető, amikor is a törökök elfoglalták Veszprém városát, így a püspökség ide helyezte át székhelyét és nagyszabású átalakításba kezdett. Végigjárva a várat az ember úgy érzi, mintha visszacsöppent volna egy kicsit a középkorba. A legnagyobb élményt mégis a várfalakról nyíló mesés kilátás nyújtja, hiszen a vár a 270 méter magas Várhegyen terül el.
Kulturális örökség szakterületi kategória díjat érdemelte ki:
A plébániatemplom Maulbertsch – freskói
Francz Anton Maulbertsch osztrák festő volt, de közel 40 évnyi magyarországi munkássága a legjelentősebb hazai barokk és rokokó festővé avatta. A sümegi plébániatemplom falfestményeinek megfestésével Padányi Bíró Márton veszprémi püspök bízta meg. A templom szerény külseje ellenére a barokk festészet világhírű freskó együttesét rejti, amit a magyarok sixtusi kápolnájának is emlegetnek az ideérkező látogatók. A megnevezés nem túlzó, hiszen a festmény a teljes falfelületet beborítva, egy nagy történetben meséli el a Megváltás történetét a hozzá kapcsolódó Ószövetségi eseményekkel. A szereplők bájos rokokó alakok, közülük leginkább a főoltár mögötti képen lévő apostolok egyike a legérdekesebb, aki szinte kihajol a festményből, hogy jobban lássa Jézus menybemenetelét. Maulbertsch sem ez előtt, sem a későbbiekben nem alkotott ehhez hasonló színpompás, egyedülálló könnyedségű, mégis igen gazdag tartalmú művet.
Épített környezet szakterületi kategória díjazottja:
a Sümegi Püspöki Palota
Sümeg város fénykora a Püspöki Palota kiépítésével kezdődött, ekkor alakult ki a barokk városkép. Elődje egy szerényebb kialakítású püspöki kúria volt, mai elrendezése Padányi Bíró Márton nevéhez főződik, aki kibővítette és barokk stílusban átalakíttatta. A rezidencia építészeti és festészeti szempontból is kiemelkedőnek számított. Az 1700-as évek végére Sümeg elveszítette központi jellegét, a püspökség központja újra Veszprém lett. Az egyházi vezetők már csak pihenési céllal látogatták, így egyre gyakrabban üresen állt. A II. világháborút követően az épület állapota drámai szintűen leromlott. Sorsa a 2000-es évektől vált jobbra, ekkor került a Műemlék Nemzeti Gondnoksága tulajdonába. Fejlesztése napjainkban is folyamatos, kiemelkedő egyházi műemlékként tartják nyilván. Az egyetlen egykori Püspöki Rezidencia, ami nem egyházi üzemeltetésű.
