Kisfaludy Sándor összes költeményei I – II.
(Remekírók Képes Könyvtára 1901.)
Egy forró augusztusi napon betért az emlékházba egy kedves, mosolygós, idős, gyönyörű hölgy a barátnőjével. Kicsit zavarban, kicsit tétován álldogáltak előttünk. Balláné Lafleur Anna tíz éve jár vissza hozzánk Gyuláról. Anna írónő, aki nagyon szereti Kisfaludy Sándor életművét, költészetét, Sok évvel ezelőtt ajándékba kapott egy kemény borítású, lila íriszekkel díszített, 1901-es kiadású Kisfaludy összes kötetet. A verseskötet végigkísérte utazásai során.
Ezen a nyári napon céllal jött hozzánk az írónő. Meglepetésünkre, nekünk ajándékozta a kedvenc verseskönyveit.
Miért tette ezt?
Úgy érezte, hogy a szeretett, sokat forgatott verseskötet helye az emlékházban, Kisfaludy könyves szekrényében van.
Bár az antik, magyar művészek rajzaival illusztrált, Gottermayer-féle liliomos egészvászon kötésben készült kötetek az Emlékház gyűjteményének már meglévő, becses darabjai, mégis hatalmas öröm volt számunka ez a gesztus.
Az irodalmi mű1801-ben jelent meg Kisfaludy ifjúkora nagy érzelmi viharainak költői összegzéseként, Kesergő szerelem, később Himfy szerelmei címen (röviden Himfy) vált ismertté. A mű lírai vallomások, dalok megkomponált ciklusa, amely egy epikus vázra: önéletrajzi vonatkozású eseményekre és az elbeszélt szerelmi történet szakaszaira épül föl.
Himfy a korszak igen kedvelt érzelmes-szerelmes román műfajú alkotásaival rokon. A címből is sejthető, hogy a dalciklus elégikus hangon szól a beteljesületlen szerelemről, amelynek okozója a „gőgös szép”, az elérhetetlen, megközelíthetetlen nőideál, akit Kisfaludy a humanizmus lírai konvenciója szerint formált meg. A műben megjelennek a legkülönfélébb stílusirányzatok jegyei – az alapul szolgáló szentimentalizmustól – a már említett humanista, rokokó és romantikus jegyek mellett – a magyar széphistóriák és virágénekek stílusáig.
Kisfaludy cikluskompozíciója énekekből és dalokból áll. Ezek önmagukban rövidek, tömörek, szervesen, láncszerűen és periodikusan kapcsolódnak egy nagyobb egységbe: mindegyik éneket tíz-tíz dal követ. Húsz énekből és kétszáz dalból áll tehát a mű. Az énekek az epikus cselekményvázat tartalmazzák, a dalok pedig az énekekben elbeszélt eseményekre reflektáló lírai vallomások. A stílushoz hasonlóan a versforma is hagyományokon alapul, mégis újszerű. A Himfy szerelmei formai tökélyével is jótékonyan hatott az új ízlésre. Ma is élményt jelent olvasni strófáit ,melyekből a nyelvzene és dallama ,oly szépen hallatszik. Képei pedig a mi szemünknek oly otthonosak, hogy ma se tudnánk a táj varázsát hatásosabban visszaadni:
Amott látom domborodni
Nagy -Somlónak kalapját;
Amott, jobbról, nyálasodni
A Marczalnak iszapját:
A felhőben merőn ott áll
A sümegi vár foka;
A Bakonyból ott kandikál
Tátikának homloka;
S a tündérnek lakóhelye,
Kínaimnak a műhelye
A kék gőzben ott borong _
Kebelem,hajh!Mint szorong.
Oszkai Réka
