Szent Jakab havának jeles napjai – július
JÚLIUS 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Magyarországon a 15.századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időben teljesedett ki.
A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval.
JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA
Illés története a művészet kedvelt témája.
Az e naphoz fűződő kultusz főleg a Balkánon virágzik, hazánkban nem mindenütt ünnepelték.
E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég.
JÚLIUS 22. MÁRIA MAGDOLNA NAPJA
Mária Magdolna a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat kultuszát.
Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
JÚLIUS 25. JAKAB NAPJA
Az egész hónap szentje, hiszen július Szent Jakab hava. Ha Jakab napján a hangyák menetelnek, hideg télre készüljünk. Ha sok az égen a bárányfelhő, akkor télen sok hó lesz.
JÚLIUS 26. ANNA NAPJA
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.
A kedd munkatilalmi nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya. Aki megszegte a tilalmat, azt a Boldogasszony megbüntette. A kedd az ország egész területén tilalmi nap volt, de csak keleten hozták kapcsolatba kedd asszonyával.
Anna kedvelt névünnep is, melynek mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.
