Idén a farsang más volt, mint eddig. Az előző években minden osztály kitalált valami műsort, amivel elszórakoztatta a közönséget. De most! Ebben az évben táncolni fogunk. Igen táncolni fogunk. Judit néninek az volt az ötlete, hogy mi lenne, ha összegyűjtenénk a világ táncait, és véletlenszerűen húznánk. Mi, 6.b-sek az ír táncot kaptuk. Két és fél hetet próbáltunk, de minden héten csak kétszer-háromszor ofőn meg technikán, de áldoztunk be infót és rajzot is. Elérkezett február 7-e péntek, a farsang napja. Az első öt óra után a 6. osztályosok verset mondtak és énekeltek. Az egész iskola kiment az udvarra, nagy kört állva, és elégettük a kiszebábut. Délután jött csak a móka! Fél négyre visszaérve még egy utolsó próbát ejtettünk és 4-re lementünk a tornaterembe. Minden osztály produkciója nagyon vicces volt!
Lents Dorottya 6.b
_______________________________________________________________________________________
Amikor még kicsik voltunk, mindig úgy volt, hogy délelőtt kezdődött és délig tartott. Annak öltöztünk be, aminek csak szerettünk volna. De ez már a múlt. Még farsang előtt, amikor bejelentették, hogy húzni fogunk, akkor sajnos pont lebetegedtem, csak rá egy hétre tudtam, meg, hogy ír táncot fogunk előadni. Gábor bácsi kitalálta, hogy adjuk elő viccesebben a produkciót. Hát valahogy így keletkezett, hogy suli farsangkor délután fél négyre két copffal és egy unikornisos köntössel érkeztem. Amikor beléptem a termünkbe, minden lány ugyanígy jött, mint én. Tényleg óvodásoknak néztünk ki. Amikor mi jöttünk, nagyon izgultam, hogy sikerüljön. Szerencsére nem rontottuk el, sőt sokan nevettek is rajtunk.
Szücs Boglárka 6.b
______________________________________________________________________________________
Mi, az 5.b osztályosok orosz lábtáncot mutattuk be. Ami nekem a legjobban tetszett, hogy a tanáraink is készültek egy vidám műsorral. Jutka néni, az igazgató nénink az iskolai tanév végén nyugdíjba megy, a pedagógusok így búcsúztatták az iskolai farsangon. A műsorok után kezdetét vette a mulatság. A szülői munkaközösség büfét biztosított a jó hangulathoz. Az időjárás nem kedvezett, de a büfében kapható forrócsoki meghozta a jó kedvet. A félévi tanórák után nagyon kellemes kikapcsolódás volt a farsangi bál, ahol mindenki jól érezhette magát.
Ábel Bendegúz 5.b
_____________________________________________________________________________________
Az utolsó év farsangja
A közönség figyeli a produkciót, várja, hogy valami jó süljön ki belőle. Bizonyítanunk kell! De csak jól érezzük magunkat, hogy csak a miénk legyen ez a nap, ez az öt perc… ez az év.
Kezdjük az elején… Ez a tanév nagyon sokban különbözik az eddigiektől, például a farsang is máshogy zajlott. Furcsa volt több okból is. Az első, hogy most nem az osztályok választhattak, hogy mit adnak elő (mint az előző években), hanem országokat kaptunk. Mi Kubát. A második és egyben legmeghatározóbb, hogy EZ VOLT AZ UTOLSÓ. Az utolsó próbák Betty nénivel, az utolsó farsangunk a Ramiban.
Valahogy mindenki szolgalmas volt, mindenki csinálta a kötelességét. Még ha nem is ejtettük ki a szánkon, hogy „most meg kell mutatni magunkat”, attól még a levegőben ez volt a jelszó. És miért? Mert valahol legbelül félünk a ballagástól, elválástól, azért, mert jó osztály vagyunk. Lehet, hogy vannak gondok, nézeteltérések, de mégiscsak együtt éltünk le 8 meghatározó évet!
Az utolsó napokban féltünk, nem lesz ott mindenki a „Nagy Napon”, de végül mindenkiben volt annyi becsület, hogy eljött, még ha a táncot se tudta biztosan, mert beteg volt. Hogy mit éreztem a produkció közben? Nem tudom, furcsa módon felszabadult voltam, egyszer még fel is nevettem. Mert nem érdekelt, hogy ki mit gondol rólam/ rólunk, mert már tudják, hogy kik vagyunk: mi vagyunk A 8.T!
Visszanézve az elmúlt 4 év farsangjait, elmosolygok magamon/magunkon… Sokat változtunk, de ez így van rendjén, lassan felnövünk!
Serbán Viktória 8.t
____________________________________________________________________________________
A felsős farsang elsőre nagyon másnak tűnik, mint az alsós.Igazából a felsős farsang közelebb hozza az osztály közösségét. Ugyanis itt nem csak magadra kell gondolnod pl.: „Úristen, egy hét múlva farsang, és nem tudom, mi legyek!” Ezt a felsőben el is lehet felejteni, mert együtt készülünk. Az idei farsangkor is ha 3 hétig nem volt készülődés, akkor semeddig. De ezt nem rossznak akarom beállítani. A készülődés annyira összehozott minket, ahogyan a buli is azt tette. Remélem, legalább ilyen jók lesznek a következő farsangok is!
Tóth Botond 5.b
___________________________________________________________________________________
A farsang a tél elűzése és a tavasz várása. A Ramassetter iskolában a felsős osztályok február hetedikén tartották a farsangot. Minden felsős osztály egy-egy néptáncot adott elő az iskola nagy tornatermében. Az osztályok jutalma az volt, hogy elmehetnek egy cukrászdába. A mi táncunk egy orosz tánc volt, „lábtáncban” . Volt ott: argentin, japán, bajor sörtánc, kínai és még sok más. Minden osztály sokat gyakorolt. Nekem legjobban az argentin tangó tetszett.
Hertelendy Kende 5.b
___________________________________________________________________________________
Már alsóban megfordult a fejemben: vajon milyen lehet a felsős farsang? Mikor megtudtam, hogy a németeket húztuk, megkönnyebbültem. Sokat készültünk és gyakoroltunk rá, szerintem meghozta a munka a gyümölcsét. Alsóban délelőtt volt a buli, így nem tanultunk. A felsőben délelőtt tanulunk, és este van a bál, ahol minden osztály egy táncot ad elő. Nekem a tombola is újdonság volt. Nagyon örültem, mikor kétszer is meghallottam a nevem, és kimehettem az ajándékokért. Jól éreztem magam ezen a farsangon, már várom, hogy jövőre vajon mit adunk elő.
Nemes Borka 5.t
____________________________________________________________________________________
Nekem ez a mulatság sokkal jobban tetszett, mint az alsós. Most elő kellett adni egy műsort is. Nem szeretek táncolni, de itt az osztálytársak között jól éreztem magam. Anikó néni segítségével ügyesen betanultuk a lépéseket, így egy nagyon jó kis tánc kerekedett belőle. Jól szórakoztunk. Remélem, jövőre is ugyanilyen jó lesz a farsang. Szerintem rajtunk nem fog múlni!
Judi Gergő 5.t
____________________________________________________________________________________
Számomra ez a farsang lezárt valamit. Egy olyan korszakot, amiben eddig mindig együtt voltunk.
Az egész felkészülés, a sok próba olyan más hangulatban telt. Érezhető volt a nyomottság. Nem mutattuk ki, de bennünk volt. Ennek ellenére jól fel tudtunk készülni, és sokat nevettünk, vidám hangulatban teltek a próbák. Nekem a közös pólófestés volt a kedvencem. Sokat viccelődtünk, és nem lettek tökéletesek a pálmafák, de pont a tökéletlenség teszi különlegessé ezt a pólót. Ha évek múlva előkerül, előreláthatólag nevetni fogok, és ezzel együtt könnyezni is, amilyen érzékeny vagyok.
Utolsó farsang. Én nem szeretem az „utolsó” szót. Legtöbbször rosszat takar. Én inkább úgy mondanám, hogy „egy újabb” farsang. Nagyon szeretném, hogy a jövőben, ha csak rövid időre is, de találkozna az osztály, mert a lehető legjobb közösségbe kerültem első osztályban. Sok mindent elértünk együtt, és bár nem mi lettünk mindenki kedvence, elmondhatjuk, hogy egy „jó fej” osztály vagyunk. Biztos, hogy tanáraink emlékezni fognak ránk.
Az utolsó farsang egy korszakot zárt le, amit első osztályban, kisgyerekként kezdtünk, és most nyolcadikban érettebb, talán mondhatjuk, hogy „felnőttebb” fejjel zárunk le.
Szilágyi Zsófia 8.t
____________________________________________________________________________________
Gondolkodtam rajta, hogy milyen lesz a farsang. Gyakorolni, kiállni a közönség elé, eltáncolni? Ezek a szavak jártak fejemben mikor a farsangra készültünk. Sok volt az előkészület, hisz mi nem egy átlagos táncot csináltunk, hanem lábtáncot. A farsang napján, vagyis egy péntek délután az iskola tornatermében elkezdődtek az előadások. Mi voltunk a másodikak. Miután „eltáncoltuk”, rájöttem, hogy nem is kellett volna olyan sokat gondolkodnom, izgulnom. A buli is jó volt, és finomság is vártak minket a saját osztálytermünkben. Összesítve jó volt, de egy dolog zavar! Miért nincs több belőle ebben az évben?
Varga Gréta 5.b
_____________________________________________________________________________________
Újra eljött a farsang. Az iskolában ugyanúgy, mint minden évben, idén is előadással kellett készülni. Viszont ebben az évben minden osztálynak muszáj volt valamelyik nép táncát előadni. Kalapból húztunk. Mi pont rányúltunk az egyik legnehezebbre! Ír sztepp. Mindenki csak azt kérdezte, hogy ez vajon, mi? Hogyan fogjuk ezt megcsinálni? Senki se tudta. Végül egy nagyon jópofa, vicces előadással álltunk elő. Szerintem egy mókás dolog lett belőle. Várom a jövő évi farsangot, és remélem, hogy akkor nem kell ,,néptáncolni’’.
Németh Barnabás 6.b
___________________________________________________________________________________
A közönség figyeli a produkciót, várja, hogy valami jó süljön ki belőle. Bizonyítanunk kell! De csak jól érezzük magunkat, hogy csak a miénk legyen ez a nap, ez az öt perc… ez az év. Kezdjük az elején… Ez a tanév nagyon sokban különbözik az eddigiektől, például a farsang is máshogy zajlott. Furcsa volt több okból is. Az első, hogy most nem az osztályok választhattak, hogy mit adnak elő (mint az előző években), hanem országokat kaptunk. Mi Kubát. A második és egyben legmeghatározóbb, hogy EZ VOLT AZ UTOLSÓ. Az utolsó próbák Betty nénivel, az utolsó farsangunk a Ramiban. Valahogy mindenki szolgalmas volt, mindenki csinálta a kötelességét. Még ha nem is ejtettük ki a szánkon, hogy „most meg kell mutatni magunkat”, attól még a levegőben ez volt a jelszó. És miért? Mert valahol legbelül félünk a ballagástól, elválástól, azért, mert jó osztály vagyunk. Lehet, hogy vannak gondok, nézeteltérések, de mégiscsak együtt éltünk le 8 meghatározó évet! Az utolsó napokban féltünk, nem lesz ott mindenki a „Nagy Napon”, de végül mindenkiben volt annyi becsület, hogy eljött, még ha a táncot se tudta biztosan, mert beteg volt. Hogy mit éreztem a produkció közben? Nem tudom, furcsa módon felszabadult voltam, egyszer még fel is nevettem. Mert nem érdekelt, hogy ki mit gondol rólam/ rólunk, mert már tudják, hogy kik vagyunk: mi vagyunk a 8. t!
Visszanézve az elmúlt 4 év farsangjait, elmosolygok magamon/magunkon… Sokat változtunk, de ez így van rendjén, lassan felnövünk…
Serbán Viktória 8.t
Köszönjük Németh Zoltánné Szántó Erika tanárnő munkáját!
