Szent Jakab havának jeles napjai – július


Szent Jakab havának jeles napjai – július

 

JÚLIUS 2. SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon.  Magyarországon a 15.századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időben teljesedett ki.

A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval.

 

JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA

Illés története a művészet kedvelt témája.

Az e naphoz fűződő kultusz főleg a Balkánon virágzik, hazánkban nem mindenütt ünnepelték.

E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég.

 

JÚLIUS 22. MÁRIA MAGDOLNA NAPJA

Mária Magdolna a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat kultuszát.

Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.

 

JÚLIUS 25. JAKAB NAPJA

Az egész hónap szentje, hiszen július Szent Jakab hava. Ha Jakab napján a hangyák menetelnek, hideg télre készüljünk. Ha sok az égen a bárányfelhő, akkor télen sok hó lesz.

 

JÚLIUS 26. ANNA NAPJA

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.

A kedd munkatilalmi nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya. Aki megszegte a tilalmat, azt a Boldogasszony megbüntette. A kedd az ország egész területén tilalmi nap volt, de csak keleten hozták kapcsolatba kedd asszonyával.

Anna kedvelt névünnep is, melynek mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.