Az idei farsang jól megmozgatta az embereket, a közösségeket. Voltak, akik a Ramis Szülői Szervezettel mulattak, mások a Zsófia bálon jótékonykodtak. De rophatták a táncot a Vadászbálon, és biztos volt még többféle program is. Ne felejtsük ki a sorból az iskolai, óvodai nagy kavalkádokat se!
A több száz embert megmozdító események mellett a mi egyszerű, szerda délutáni, mintegy másfél órás lapszerkesztő összejövetelünk eltörpül. De csak a létszámot tekintve! Mintegy tizenöten ültük körbe a könyvtári olvasó nagy asztalát. Jóízűen beszélgettünk, tervezgettünk.
A hívó szóra szívesen jöttek, akik már a januári számnál is bábáskodtak, és örömmel forgatták a megújult lapot. Kielemeztük, megbeszéltük, min lehet javítani, mit kell tenni azért, hogy sokak megtalálják benne az érdeklődésüknek megfelelő témákat. Igazi jó kis ötletbörze keletkezett, vállalásokkal, ígéretekkel.
Együtt voltak velünk a korábbi főszerkesztők, Bóra Zsolt, Kende Kata, Miklósi-Sikes Csaba. Jó és megnyugtató sok éves tapasztalatukra támaszkodni. Pillanatok alatt szerkesztőségi hangulat keletkezett. De ez más, mint a nagy lapoknál, hiszen itt nincsenek rovatvezetők, nincsenek felelősök. Csak az önzetlen tenni akarás, a jobbító szándék. Szívügyünk lett a Sümeg és Vidéke!
Ami ezután következett: cikkek áradata. Jó kis témák, felpezsdült közlési vágy. Megjött a kedv és az ihlet az írásokhoz!
Így készült a februári lapunk, hóvirágos, tavaszváró kedvünkben. Köszönöm mindenkinek! Haladunk – együtt – a 120 évvel ezelőtt megkezdett úton: „Lapunk meleg szeretettel karol fel minden eszmét, mely a fejlődés és javulás ügyét szolgálja.”
Győrfi H. Marianna
felelős szerkesztő
