Búcsúzó 2017. június 9.


“Olyan jó most rátok nézni,
megnőttetek gyerekek!
Veletek nőtt évek alatt
szívünkben a szeretet.
Láthatatlan hátizsákban
legyen mindig nálatok,
a sok mosoly, a sok ölelés,
amit tőlünk kaptatok.”

 

 Kedves Gyermekek, Tisztelt Szülők, Tisztelt Vendégeink!

Engedjék meg, hogy e kedves versidézettel köszöntsem a búcsúzó és búcsúztató óvodásokat, a gyermeküket büszkén és várakozással figyelő szülőket, óvodánk valamennyi dolgozóját, és minden kedves vendégünket.

Kedves ünneplők!

Óvodánkból ebben a nevelési évben 4 csoportból a Hétszínvirág, Cirmi, Maci és Süni csoportból – összesen 41 kisgyermek kezdi meg tanulmányait szeptemberben, az első osztályokban.  Ők a mai napon elbúcsúznak második otthonuktól, az óvodától. Társaik elköszönnek tőlük egy rövid időre, hiszen egy év múlva találkoznak majd az iskolában.

Kedves Gyermekek!

Három, illetve négy évvel ezelőtt mikor először léptétek át az óvoda kapuját még nagyon kicsik és félénkek voltatok. A nagy épület, a sok gyermek, kicsit ijesztőnek tűnt számotokra. Ráadásul még itt is kellett maradnotok a szüleitek nélkül, míg ők dolgozni mentek. Mit tehettetek? Bújtatok az óvó nénihez és a dajka nénihez. Megpróbáltatok mindig a közelükben maradni.  Hála az Ő kedves, gondoskodó törődésüknek, ki rövidebb, ki hosszabb idő alatt hozzászokott az új helyhez, az új helyzethez.

Az óvodában töltött napok, hetek, hónapok és évek nagyon gyorsan elrepültek.

A kiscsoportos óvodásból iskolába készülődő nagycsoportosok lettetek.

Az óvodás évek alatt nagyon sok minden történt veletek. Elsősorban megnőttetek. Most már Ti vagytok a nagyok, Ti segítetek kisebb társaitoknak.

Barátokat találtatok, akikkel sokat játszottatok, közben nagyon sok hasznos dolgot tanultatok. Gondoljatok vissza, emlékezzetek, hogy mennyi szép élményt és emléket szereztetek a kirándulásokon, a közös játékokban.

Megtanultatok rajzolni, verset mondani, körjátékokat játszani.

Nagy öröm nézni és hallgatni mikor belebújtok egy-egy mesehős szerepébe, vagy amikor kiálltok egy-egy városi rendezvényen a nagy színpadra és semmi izgalom nem látszik rajtatok. De az is nagy élmény számunkra, mikor focimérkőzést játszatok vagy megtekinthetjük a rajzpályázatokra elkészült csodálatos alkotásaitokat. Sorolhatnám tovább, hogy mi mindennel tudtok meglepni, megörvendeztetni minket, felnőtteket.

Most elérkezett az idő, amikor ünnepélyes keretek között elbúcsúztok az óvodától, óvó néniktől, dajka néniktől és társaitoktól.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most már nem is jöttök az óvodába, nem lépitek át többé az intézmény küszöbét, hiszen az iskola padjai csak szeptemberben várnak benneteket.

Biztosan örültök, hogy a nyár elteltével iskolatáska kerül a hátatokra és beültök az iskolapadba. Nekünk hiányozni fogtok, nem felejtünk el Benneteket. Kíváncsian várjuk majd a híreket az iskolában elért sikereitekről, örömeitekről.

Remélem, ti sem felejtitek el az óvodában töltött éveket, a csoporttársaitokat, az óvó néniket, dajka néniket, akik mindig szeretettel foglalkoztak veletek, nevelgettek benneteket. Kérem, hogy látogassatok majd el az óvodába, számoljatok be arról, hogy milyen jó iskolásnak lenni?

William Shakespeare, a nagy angol drámaíró mondta:

Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, mert akit szeretünk, azt nem felejtjük el.”

Mi nem felejtünk el Benneteket, Ti se felejtsetek el Minket

Kedves Kollégáim!

Sok türelmet, törődést igénylő, felelősségteljes, de ugyanakkor örömteli feladat volt az itt álló gyermekeket eljuttatni az iskola kapujáig. A gyorsan eltelt 3-4 év alatt voltak nehezebb időszakok, voltak szép pillanatok a kis közösségek életében. Úgy gondolom, hogy a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és dajkák összehangolt nevelőmunkája, valamint a szülők együttműködő magatartása segített abban, hogy a gyermekek boldog gyermekéveket tölthettek az óvodában. Köszönöm mindazt a türelmet, szeretetet és törődést mellyel az elmúlt években neveltétek a rátok bízott gyermekeket és irányítottátok személyiségük fejlődését.

Kedves Szülők!

Önökre most nagy feladat és felelősség hárul, hiszen ott kell állniuk gyermekük mellett és sok türelemmel segíteni kell őket a változások, akadályok leküzdésében. Köszönjük, hogy gyermekeik óvodás éveiben aktív részesei voltak óvodánk életének, munkájukkal, adományaikkal és együttműködésükkel támogatták intézményünket és megértést tanúsítottak az esetlegesen felmerült problémák esetében is. Kérem, emlékezzenek jó szívvel gyermekük második otthonára, az óvodára.

Magam és munkatársaim nevében, kívánom Önöknek, hogy a jövőben, erőben és egészségben gazdag évek során sok örömük teljen gyermekükben.

Most pedig szeretnénk egy szál virággal megköszönni a szülői szervezetben végzett munkájukat azoknak a szülőknek, akik 3-4 éven keresztül segítették munkánkat.

Cirmi csoport

Krigler Éva

Freiliné Vass Hajnalka

Hétszínvirág csoport

Daróczi Ildikó

Altner Alexandra

Varga Aranka

 

A nagy idő elérkezett,

búcsúznak a hatévesek,

búcsúznak az óvodától,

mint fészkétől fecsketábor.

Hujber Jánosné óvodavezető, Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde