A hónap műtárgya.


A hónap műtárgya

Kisfaludy Sándor testőrsüvege

Kisfaludy Sándor nagy álma vált valóra akkor, mikor magára ölthette a magyar királyi testőrség díszes egyenruháját, és a feltehette azt az egyenruhához tartozó a sapkát, melyet a Kisfaludy Emlékház őriz.  A prémmel dísztett, piros színű testőrsüveg megidézi testőrírónk bécsi életét és a testőrségben töltött mindennapjait.

 

Kisfaludyt, Zala vármegyét képviselve, 1793. január 5-én – nevezték ki az olyannyira áhított bécsi magyar nemesi testőrgárda tisztjének. A 20-25 éves ifjak öt évig éltek Bécsben és szívták magukba a Ny-i kultúrát. A kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra és az itteni közösségek javára fordították az Európa egyik legfontosabb udvarába elsajátított tudást.

A testőrgárda tagjainak szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. A szabályzat előírásainak értelmében a felvételnél különös gondot kellett fordítani arra „hogy csak megnyerő külsejű és csak formás, magas termetű ifjak kerüljenek a testület tagjai közé”. A megkívánt legkisebb magasságot 5 láb 8 hüvelykben (180 cm) írták elő. A gárdistáktól szigorúan elvárták, hogy külsejük ápolt, megjelenésük pedig az udvari etikett szabályainak megfelelően elegáns legyen. De mit sem ért a tetszetős külső, ha az nem párosult szellemi műveltséggel. A gárda parancsnoksága igen fontos feladatának tartotta a testőrök szellemi kiművelését, nyelvismeretük fejlesztését. Követelményként szabták meg, hogy a gárdisták „a császári-királyi udvarban használt nyelveket és más, részben szükséges, részben hasznos tudományokat” szabadon választott órák keretében tanulják. A gyakorlati oktatásban elsősorban a lovaglásra, a vívásra és a táncoktatásra helyezték a hangsúlyt. A regula szerint igen korán, reggel hat órakor kezdődött számukra a nap és szigorú napirend szabályozta életüket. /E szigor ellen tiltakozva 1795 decemberében a testőrök zendülést szerveztek, Kisfaludyt nyolc társával együtt kizárták a testőri gárdából és tábori szolgálatra vezényelték Milánóba./

1848-ig a magyar nemesség kitüntetésnek tartotta a testőrséghez tartozást. A magyar kiváltságolt osztályok, büszkén recitáltak egy igen elterjedt versikét:

Szép királynak lenni, hát magyar királynak,

Kit királynak termett magyarok szolgálnak.

A szabadságharc kitörése fordulatot hozott, a nemesi testőrgárda tisztjei tömegesen léptek ki a gárdából és álltak be a nemzeti seregbe. Ez volt az oka annak, hogy az uralkodó a mindössze hét főre apadt gárdát 1850-ben feloszlatta.

 

Ezzel a féltve őrzött Kisfaludy ereklye által megidézett visszaemlékezéssel tisztelgünk a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb eseménye, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt.

Szijártó Éva

Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház