A Sümegi Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére Kisfaludy Sándor születésnapján dombormű felavatására került sor. Petőfi Sándor és a sümegi nagy költő találkozásának emlékét örökítették meg egy monumentális dombormű formájában, s helyezték el a Posta épületének Petőfi utcai homlokzatán ünnepélyes keretek között.
Az ünnepség helyszínén jelenleg is zajlanak a munkálatok, hiszen az önkormányzat pályázatának köszönhetően megújul a belváros közlekedési csomópontja. Ám a még rendezetlen körülmények sem akadályozták az ünnepség résztvevőit abban, hogy igazán átéljék egy újabb kultúrtörténeti érték létrehozását.
Az ötlet az egyesület tiszteletbeli elnökének, Tanai Károlynénak gondolataiban fogant meg. Régóta szerette volna, ha emléket állítanak Kisfaludy Sándor és az akkor még fiatal, ismeretlen költő, Petőfi Sándor találkozásának. A dombormű legjobb helye pedig a nagy magyar költőről elnevezett utca egyik szeglete. A dombormű megalkotását a szervezők megkeresésére Túri Török Tibor képzőművész vállalta, s ingyenesen ajánlotta fel munkáját a sümegi közösségnek, úgy fogalmazta meg, hazafias kötelességből. A márványtábla Sándor Jenő kőfaragó mester felajánlása, csakúgy, mint a betűk vésése.
Végh László polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, Sümeg mindig is olyan kisváros volt, ahol fontos a kultúra és minden itt élő büszke lehet arra, hogy olyan szülötteket adott a világnak, mint Kisfaludy Sándor. A költő kultuszának a felélesztésén a jelenlegi önkormányzat sokat dolgozott, ennek ékes bizonyítéka többek között a róla elnevezett szüreti programkavalkád, amelynek egyik állomása a költő születésnapjához kapcsolódó rendezvény is.
Az ünnepségen Dr. Tölgyesi József docens, a Kisfaludy gimnázium öregdiákja méltatta a megörökített esemény irodalomtörténeti értékét. A fiatal költő még színészkedésből élt a találkozás idején, neve ekkor még Petrovics Sándor volt. A tehetős Kisfaludy Sándor pedig szívesen segített a tehetséges ifjún azzal, hogy megvásárolta tőle a Fogarasi Szótárt. Ezt a jelenetet a Kisfaludy téren elő is adták a civil szereplők – Tanai Károlyné által írt forgatókönyv alapján – énekekkel, versekkel kiegészítve.
Az ünneplő közönség színvonalas program tanúja lehetett és ismét a civil kezdeményezés és összefogás, az aktív tenni akarás hozott sikert.
Részlet a forgatókönyvből:
Sümegen az Árpád utca felől vidám, bohém énekszó és kocsizörgés hallatszik. Petőfi Sándor megáll a kocsiról leszállt társaság középpontjában, hóna alatt a Fogarasi Szótárjával.
„Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sümeg Nagyrabecsült Polgárai! Csatlakozhat-e e bohém kis társaság ünneplésükhöz? Válasz: Éljen Petőfi Sándor!”
…
Megérkezik a színre Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza, aki kissé hátrébb áll az ura mögött. „Ifjú Barátaim! Legyetek üdvözölve városunkban! Köszöntünk benneteket, szép magyar nyelvünk hős közvetítőit!” Kezet nyújt Petőfinek.
Petőfi: „Uram! Nagy tisztesség találkozni a Balatonfüredi Színterem megépíttetőjével! Boldog vagyok, hogy személyesen megismerhetem a nagy Himffy költőt!
Kisfaludy: „Kedves Öcsém! Sokat hallottam, olvastam már verseidet. Szeretetedet méltó elismeréssel fogadom országunk gyönyörű tájai iránt, mint az Alföld. Petőfim! Engedd meg, hogy én is elmondjam érzéseimet a mi nem kevésbé szépséges, imádott vidékünkről:
Amott látom domborodni
Nagy –Somlónak kalapját;
Amott jobbról nyálasodni
A Marczalnak iszapját;
A felhőben erőn ott áll
A sümeghi vár foka;
A Bakonyból ott kandikál
Tátikának homloka.”
